Chapter 8

411 29 3
                                    

Erősen, többszörösen is 18+! Saját felelősségre olvasandó!

Ashley légzése rövid időn belül egyenletessé vált. Irigyeltem, hogy ilyen könnyen elaludt, amíg én a hátamon feküdtem és a plafont bámultam. A fejemben cikáztak a nap eseményei: ahogy reggel megjelent nálam a férfi, a lovaglás, a tó, az éjszakába nyúló beszélgetés és nevetés. Abban a pillanatban nehezemre esett a kevésbé szép pillanatokra gondolni, bár ebben a rum is segített. Apró mosoly kúszott az ajkaimra, mikor felidéztem, hogyan bámult rám a réten, mikor azt ecsetelte, hogy fogalma sincs, miért tetszem neki. Tetszem neki – ízlelgettem magamban a mondatot. Nem mintha meglepő lett volna azok után, hogy addig nem nyugodott, amíg nem egyeztem bele, hogy együtt vacsorázom vele, vagy hogy egy részeg telefon után elhozott a saját házába – hiába nem itt élte a mindennapjait, mégis úgy éreztem, mintha egy herceg birodalmába nyerhetnék bepillantást. Tetszem neki. Furcsa erre gondolni... Egy los angelesi randevún se érdekelt különösebben, hogy tetszem-e a partneremnek. Csak rutinszerűek voltak. Sablonosak, próbálkozások arra, hogy kitöltsek egy űrt az életemben. Ashley viszont más volt... Érdekelt. Ő is és az is, hogy tetszem-e neki.

Lassan, vigyázva, hogy ne ébresszem fel, balra fordultam. A holdfény pont megvilágította az arcát. Milyen békés – gondoltam, ahogy figyeltem a férfi nyugodt arckifejezését és enyhén szétnyílt ajkait, ahogy egyenletesen szuszogott. Vajon milyen lehet minden éjjel mellette elaludni? A gondolat villámként csapott le rám, a gyomrom görcsbe rándult – egy nagyon kellemes görcsbe. Nem tudtam megállni, és óvatosan, hogy ne ébredjen fel, a füle mögé tűrtem egy kósza tincset, ami az arcába lógott. De aranyos... Jézusom, csajszi, részeg vagy!

Dühösen fordultam a másik oldalamra és a szemeimet összeszorítva próbáltam elaludni. Azonban az elfogyasztott alkohol és a további emlékek ezt megakadályozták. Ahogy reggel majdnem megcsókolt. A tóból kiemelkedő alakja. Ahogy a kanapén egy mozdulattal maga alá gyűrt. Amikor végigsimított az ajkamon a verandán.

Hirtelen kipattant a szemem. Nem, az nem lehet, hogy a puszta gondolat is felizgat... Nagyot nyeltem, miközben a férfira néztem, és eszembe jutott, hogy a takaró alatt nem visel semmit. Elpirultam a gondolatra, és ezzel egy időben éreztem, hogy megfeszülök. Úgy, mint a tóparton. Ne, ne, könyörgöm ne... Idegesen megráztam a fejem, hátha csak az alkohol teszi... Határozottan ittas voltam.

Amennyire halkan és óvatosan tudtam, kimásztam az ágyból és a fürdőbe lopakodtam. Igyekeztem az ajtót is a leghalkabban becsukni, majd a mosdóhoz léptem és hideg vizet locsoltam az arcomba. A mosdóra támaszkodva álldogáltam pár percig, amíg a térdeim nem kezdtek újra remegni. Hátrébb léptem és kitapogattam magam mögött, majd lehajtottam a wc tetejét, hogy le tudjak ülni. Zihálva két kézzel a hajamba túrtam.

Oké, gondolkodj. Az van, hogy itt vagy egy helyes... mit helyes, vonzó! Tehát itt vagy egy nagyon is vonzó férfi házában, aki egész nap azon volt, hogy izgalmi állapotot idézzen elő nálad. Ráadásként részeg vagy. De nagyon. A pasi itt alszik a szomszéd szobában. És atyaég, nincs rajta az égvilágon semmi! Oké, tehát mit lehet tenni? Gondolkodj! Felébresszem? Nem is akarok vele lefeküdni. Vagyis le akarok... De nem! Szó sem lehet róla... Idegesen néztem körül a fürdőben ismét, bár azt nem tudtam, hogy mit keresek a tök sötétben. Felálltam, hogy a mosdóhoz lépve újabb adag vízzel próbáljam lehűteni magam, a mozdulat közben viszont az ujjaimmal véletlenül súroltam a zuhanyfüggönyt. Ez az! Lecsúsztattam magamról a rövidnadrágot, majd lehámoztam magamról a trikómat és beléptem a kádba.

Megnyitottam a csapot és a zuhany alá álltam. Csukott szemmel vártam, arcomat a vízsugár felé fordítva, hogy a víz megtegye a hatását és lecsillapítsa az egész testemben zubogó vért. Azonban csak újabb képek tódultak az elmémbe. Ashley, ahogy a csípőjével irányítja a lovat maga alatt. A vízcseppek száguldása a meztelen hasán. A meleg lehelete, ami a fülemet és a nyakamat csiklandozza. Ahogy végigsimít az oldalamon...

Nothing In The Cage Of My RibcageOnde histórias criam vida. Descubra agora