Nő és férfi. Titkok. Vágyak. Zene. Száguldás. Ashley Purdy fanfction.
Két ember, akik kívülről egymásnak szöges ellentétei. A személyiségük mint a tűz és a víz. Mégis egy valami közös bennük: tele vannak titkokkal. Kisülhet ebből bármi jó is?
Ashle...
Az irodáig tartó út alatt fejemet az ablaknak döntöttem és némán bámultam ki rajta. Teljesen össze voltam zavarodva. Hiszen Ashleyt mindössze hatodik napja ismerem. Mégis megmagyarázhatatlanul nagy vonzalmat érzek iránta, és úgy tűnik, ő is így van ezzel. Öt nap alatt eljutottunk odáig, hogy együtt töltjük az összes szabadidőnket, és úgy viselkedünk, mint akik ezer éve egy párt alkotnak – annak ellenére, hogy továbbra sem csókolóztunk még.
Az előző éjszakai érzéseim újra felszínre törtek. Rengeteg dologtól rettegtem egyszerre. Egyrészt féltem újra szerelmes lenni, hiszen mi történik, ha nem viszonozza? Vagy ha újra minden elromlik? Ha újra darabokra törik a szívem? Akkor majd hova menekülök? Ausztráliába vagy Afrikába? Mi van, ha túlságosan is megbízom benne és ő ezt ellenem fordítja?
És ha minden rendben van? Akkor is, egy távkapcsolat hosszú távon nem tartható. Előbb-utóbb az egyikünknek fel kell adnia az életét, ha esetleg családot szeretnénk...
Úristen, meg ne tervezd már az esküvői ruhádat... Mérgesen ráztam meg a fejem, mikor az épület elé értünk és kiszálltam az autóból. Lassan felnéztem a magas irodaházra és egyszerre megtelt a szívem büszkeséggel. Eljutottam idáig, a saját erőmből. És meg is kell tartanom a pozíciómat. Most fontosabb és nagyobb feladat előtt állsz, úgyhogy szedd össze magad és majd a találkozó után gondolkodhatsz a szerelmi életeden! – dorgáltam saját magam, miközben beléptem az ACCUS los angelesi kihelyezettségének épületébe.
- Miss Broke, örülök, hogy látom.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- Nem különben, Mr. Harris – tértem ki Jeff útjából. – Mi járatban nálunk?
- Gondoltam, egyeztethetnénk a végleges terveket – mosolygott nyájasan a férfi, miközben beléptünk a liftbe. Majd, mivel csak ketten voltunk, hirtelen hangszínt váltott. – Próbáltalak elérni a hétvégén, Eve. Hol voltál? És ki az a pasi, aki mostanában körülötted legyeskedik?
- Kerestél volna? – néztem rá csodálkozva. Honnan tud Ashleyről? Ha már megint a lakásom környékén ólálkodik, biztosan feljelentem végre. – Ne haragudj, nem láttam. Ja, várj, azt hiszem azért nem, mert nem is tudom... Azt hiszem, letiltottalak, miután a sajtótájékoztató után felváltva kurváztál és próbáltál újra ágyba vinni. Jó reggelt Lucy! – értünk fel közben az irodámhoz.
- Jó reggelt, Eva – mosolygott a lány, majd összehúzott szemekkel nézett a kísérőmre. – Mr. Harris. Sokáig marad?
- Luce, kérlek, legyél kedves a vendégünkkel – vigyorogtam a lányra. – Ami azt illeti, Mr. Harrisnek biztos rengeteg dolga van, úgyhogy szerintem nem kávézik velünk.
Közben beléptem az irodába. Hiába próbáltam Jeff értésére adni, hogy nem kérek a társaságából, Lucyt kikerülve utánam jött és bezárta az ajtót magunk után.
