Vámpírok Seoulban és én

8

Reggel arra ébredtem, hogy YoonGi engem bámul.
-Jó reggelt kicsim!-mondta
-Neked is!-mondtam, majd megcsókolt.
-Figyelj! Elmegyek a boltba valami reggeliért, jó? Meg leszel itthon egyedül? A fiúk már ettek ... szóvaal... nem lesz baj ! Csak ezt cseréljük ki! -mutatott a csuklómra.
-Oké, de még ne menj el!-játszottam a bújós kisgyereket.
-Jólvan-mosolygott rám, majd a vállába fúrtam az arcom, és olyan szorosabban öleltem, mint még soha.
-Megfojtassz !-nevetett fel YoonGi.
-Bocsi -mosolyodtam el, és tovább bújtam hozzá. Pár percig még így feküdtünk.

-Figyelj,tényleg ki kéne cserélni a kötést, mert itt a nyakamba a kezed, és nagyon érzem a vérszagot.-mondta ,félig nevetve.
-Bocsi.-nyögtem ki.
-Semmi gond! Csak nehogy meghülyüljek, és ne bírjak ellen állni a finom vérednek!-mondta.
-Finom a vérem?-kérdeztem nevetve.
-Hát az illata jobb mint bárki másé!-mosolyodott el.
-Na jóó... inkább menjünk! -mondtam, majd keltem volna ki az ágyból, de YoonGi megfogott, és az ölébe vett, majd bevitt a fürdőbe, és leültetett a kád szélére. Elővette a kötszert, és leguggolt hozzám.

Miközben kötözte a csuklóm,eszembe jutott egy kérdés.
-Dehát nektek miért van kötszeretek itthon?-kérdeztem-hiszen... ti nem tudtok vérezni, vagy de?
-Azért van itt kötszer, mert Jin hyung hozott ide is mikor az apád megvert téged. És tudunk vérezni, de ha mondjuk megvágom magam, ez lesz.-mondta, miközben egy körömvávó olló élét a tenyerén végighúzta.
-Mit csinálsz?-ijedtem meg,és felugrottam mellé.
-Semmi baj...Nézd!-mondta, majd a hely ahol megvágta magát, egyszer csak eltűnt.-látod? És alig éreztem belőle valamit!
-Ez ... ez csodálatos! Dehát ezt hogyan?-ámultam el.
-Legalább a szörnyetegség mellé valami bónuszt is adtak.-mondta egyhangúan, majd folytatta a kezem kötözését...
-hjahj !Meddig kell még ezt a csuklómon viselnem?- céloztam a sebre...
-Igazából lenne egy megoldás, de azt nem engedhetem meg...-halkult el a hangja
-Mi lenne az? -vártam a választ.-YoonGi ! Mit kéne tenni?
-Innod kéne a véremből!-mondta .
-Kérlek!
-Biztos ezt szeretnéd? -kérdezte
-I... igen!-dadogtam.
-Akkor ne félj! -mondta.
-Megpróbálok...
-Akkor most megharapom a csuklómat, és te iszol pár kortyot a véremből. Jó?
- O ... oké!-mondtam, majd megharapta a csuklóját, és a számhoz tette, és én ittam belőle . Az íze furcsa volt, de nem rossz. A kötszer alatt már nem éreztem fájdalmat...
-Ennyi elég lesz!-szakította félbe a vérivásomat, majd levette a kötszert a csuklómról.
-köszönöm-mondtam.
-Szívesen, de most ne nézz tükörbe.
-Miért?-kérdeztem, majd persze hogy belenéztem a tükörbe.
-Mondtam hogy ne! -a számon folyott a vér, és a kezemen is vér volt... megijedtem magamtól, így hátrálni kezdtem, amíg YoonGiba nem botlottam, aki hátulról átölelt, és egy törölközővel letörölte rólam a vért-Látod... megijedsz magadtól, mikor látod hogy más vérét iszod! Én ezt érzem minden nap!

-Igazad van! De legalább finom volt a véred!-jelentettem ki mosolyogva.
-Jézusom... én félek tőled!-nevette el magát.-Na de menjünk! Biztos megleszel itt?
-Nem lesz semmi bajom! -mondtam, majd kisétáltunk a fürdőből.
-Nagyon szeretlek!
-Én is téged! -mondtam, majd fel pipiskedtem, hogy elérjem az arcát, majd puszit nyomtam rá.

Miután megölelgetett, elköszönt, és kilépett az ajtón.Pár perc múlva Jimin lépett be az ajtón, és hát eléggé megijedtem.
-Szia ! -köszönt.
-szia!
-Mit csinálsz itt egyedül? -kérdezte.
-Hát YoonGi elment a boltba .
-Szóval nincs itt? -kérdezte .
-Nincs !
-De már vérszagod sincs! Mi történt?-kérdezte.
-Jaa semmi különös!
-A csuklódon nincs seb! Mondd hogy nem itatott meg a vérével!
-Én akartam!-emeltem fel a hangom.
-Most simán vámpírt csinálhatnék belőled... csak egy gyors nyaktörés lenne...
-Jimin miről beszélsz?- értetlenkedtem.
-Ezek szerint nem mondta el, és tényleg megbízik bennünk.... -mondta.- szóval ha egy ember vápmír vért iszik, és ha úgy ölik meg, hogy még van a szervezetébe, akkor átváltozik nagy kínok között.-magyarázta.
-De ... te ... te ugye ne... nem akarsz bántani?-dadogtam.
-Dehogy is! Igaz a véredre pályázom, de nem akarlak megölni, csak kicsit megkóstolni.-mondta.
-Mi van a véremben hogy másé nem jó? -kérdeztem hisztisen.
-A tied sokkal... frissebb . -magyarázta meg .-szóvaaal majd szólj ha kaphatok belőle.
-Most komoly hogy egy vámpír most kért meg hogy adjak neki a véremből?
-Látod! -mondta, majd nyíllott az ajtó. YoonGi volt az, és Jimint a falhoz szorította .
-Mit képzelsz magadról?-kiabálta.
-Hé haver... én csak megkérdeztem!-mentegetőzött Jimin.
- Mit csináltál vele? Nem fogsz sohase inni a véréből !Felfogtad?-kérdezte idegesen, és már alakult át a "szörnyeteggé"(vérágas szem, hegyes szemfog)
-YoonGi ! Nem történt semmi! Nem bántott!-mondtam.
-Szerencséd van!-mondta Suga Jiminnek, majd elengedte.
-Neharagudj Lisa! -kért bocsánatot.-Ilyen védelmező még sosem volt YoonGi , úgyhogy becsüld meg!-adta a tanácsot, majd kiment.
-Biztos jól vagy? -Kérdezte Suga.
-Nem ért hozzám egy ujjal sem!
-Reméltem! Túl hülye voltam- ütötte fejbe magát.Még egyszer nem hagylak egyedül, ígérem! - mondta, majd megölelt, és a homlokomra nyomott egy puszit.-gyere... menjünk enni.-mondta, majd lementünk a konyhába.Kinyitotta a hűtőt, és kivette a vér közül a kaját, és a sok tasakból egyet.
-Nembaj haa...-kezdte, hogy ehet-e ő is.
-Engem nem zavar!-jelentettem ki .
-Tessék! Műzli jó lesz?-kérdezte YoonGi.
-Igen, köszi.-mondtam, majd elém nyomta a műzlivel teli tányért, és ő elment a konyhapulthoz,majd inni kezdte a tasak vért.

Igaz megbámultam, de azért, mert szeretem nézni ahogy eszik.-tudom kicsit beteges de sebaj.

-Miért nézel így rám? -kérdezte,miközben a szájáról folyott a vér.
-Semmi! Egyél nyugodtan!-tudtam le a válaszadást gyorsan.
-Hát oké...

Miután megreggeliztünk, megcsördült a telefonom .Apám hívott.
-Mi a baj?-jött oda mellém YoonGi, mert látta a kétségbeesett arcom.
-Miért hív az apám?
-Hát vedd fel, és megtudod!-bíztatott , majd felvettem.

-Mégis hol a faszba vagy Lisa?-ordított apám a telefonba.
-Én ... én Le... Leánál aludtam!-nyökögtem.
-Én meg a falvédőről most jöttem le mi?Most azonnal húzd haza a ribanc pofád, vagy megverlek! -ordította .-megértetted?-mondta, és már szóltam volna bele a telefonba szinte sírva, de YoonGi kivette a kezemből a telefont, és én csodálkozva imádkoztam a lehetetlenért, hogy ne történjen semmi baj ...
-Mégis mit képzel magáról? -ordította Suga a telefonba, mire Tae és Jimin odajött hozzánk megkérdezni, hogy mi a gond.
-Ohh szóval te vagy az a faszkalap!-ordította.
-Nem, vigyáztam rá !-kiabálta YoonGi.
-Nah persze... majd el is hiszem! Mondd meg annak a ribancnak hogy jöjjön haza most!-ordította.
-Nem megy haza, hogy megverjék!-kiabálta oda Jimin(!?).
-Ahaa...-hallatszódott a hangján az idegesség.
- A lánya csak akkor megy haza, ha nem verik meg!-mondta YoonGi.
-Nem a lányomat verem meg, hanem téged köcsög!-mondta Sugának, majd kinyomta.

-Köszönöm !-öleltem meg YoonGit, majd Jimint és Taet.
-Most akkor nem mész haza... ugye?-kérdezte Tae.
-Nincs más választásom, haza kell mennem.
-Akkor csak velem!-szólt közbe YoonGi.