Vámpírok Seoulban és én

12

Reggel Lea mellett keltem, de ő még aludt, ezért megmosakodtam, felöltöztem, és hagytam aludni. Lementem a fiúkhoz, akik a kanapén ültek, és filmet néztek.
-Jó reggelt!-köszöntek nekem.
-Sziasztok!
-Lea hol van? -kérdezte Jimin, és YoonGi odajött hozzám, hogy megcsókoljon.
-Még alszik... de menj fel hozzá! Biztos örülne neki!-Mosolyogtam Jiminre, mire ő elpirult.

-Gyere, egyél valamit!-húzott YoonGi a  konyhába, és elémtolt egy müzlit. Lea is megjött közben, felöltözve, megmosakodva. Ő is reggelizett velem.

-Szia Jimin!-mosolygott Lea.Jimin odament hozzá,majd megcsókolta(?!)... Láttam Leán, hogy meglepődött, de elmosolyodott.
YoonGi felment a szobájába idegesen, amit nem nagyon értettem.Utána mentem.
-Suga, mi a baj?-néztem rá aggodalmasan, majd megöleltem, hogy ne aggódjon.
-Nem fontos!
-De igen is fontos!Mi történt?-emeltem meg a hangom.
-Az a bajom, hogy egy ártatlan ember lépett be Jimin életébe! És mi van ha... ha Jimin nem tud majd magán uralkodni, és bántani fogja?-aggodalmaskodott YoonGi.
-Ha Jimin tényleg szereti, nem fogja bántani!
-És eggyel több áldozat annak a vámpírnak, aki a városba jött.
-Meg fogjuk oldani ! -mondtam megnyugtatva őt, amit egy csókkal díjazott.Majd kinyitottuk a szobaajtót, és Jimin hallgatolózott.
-Nem bántanám soha!-mondta kicsit idegesen.-és meg fogom védeni attól a vámpírtól!-jelentette ki.
-Biztos vagy benne?-kérdezte YoonGi.
-Igen!És ha nem sikerül egyedül megvédenem, majd ti segítetek!-mutatott Sugára.
-Jó... de nem eshet semmi baja!-adtam a parancsot, mire egy határozott bólintás hagyta el Jimin fejét.

Pár perc múlva Lea feljött Jiminhez, és bementek a szobába. Mi lementünk a fiúkhoz filmet nézni.

---Jimin szemszög---

-Nem tudom hogy mit hallottál, de meg foglak védeni, még akkor is, ha te nem érzel irántam semmit!-mondtam Leának.-És ne haragudj hogy reggel megcs...-folytattam volna, de Lea ajkai rátapadtak az enyémre.
-Nem haragszom!-súgta a fülembe, majd hozzámbújt. Nagyon örültem neki hogy az a lány akiért odavagyok, tudja a titkomat, és szeret... legalábbis azt hiszem szeret.

-Lea!... Mit érzel irántam?-kérdeztem meg, hogy ne legyen félreértés.
-Én... én úgy érzem... szeretlek ! Bármennyire is nem lehetünk együtt, mert ember vagyok, te meg vámpír, szeretnék a barátnőd lenni.-mondta, mélyen a szemembe mélyedve, kicsit elpirulva, mire én elvigyorodtam a boldogságtól.
-Tényleg lennél a barátnőm? -kérdeztem tőle a szemébe nézve, kicsit félénken.
-Leszek a barátnőd!-jelentette ki, mire én boldogságom kimutatásául az ölembe kaptam, majd megcsókoltam. A csókba bele mosolyogtunk.Úgy éreztem, ennél boldogabb nem lehetnék soha, és bármi történjen, megvédem ezt a törékeny, ártatlan lányt.

----Lisa szemszög----

Mikor már a film végénél jártunk, Jimin és Lea jöttek be kézenfogva, amire mindd odakaptuk a fejünket.
-Srácok ... lenne egy bejelentésünk...-kezdte el Jimin.
-Ez szuper hogy jártok!De jó ötlet még egy embert a vámpírok életébe keverni?-Vágott közbe Namjoon.
-Meg tudom védeni!-adott választ Jimin.
-Legyen... Örülünk nektek.!-mosolyodott el Namjoon.
-De aztán nem megenni a csajt Jimin!-mondta neki mosolyra húzva a száját Tae.
-Nem terveztem!-nevette el magát Jimin, mire mind nevetni kezdtünk. Hosszú ölelést adott Jimin leának, és a hajába egy puszit nyomott, mire sikítozni kezdünk.
-Éljen az ifjú pár!
-Hééj ! Összejötteeek!-ilyen mondatok hangoztak el.Aztán egyszer csak megcsörrent a telefonom a zsebemben.Anya volt az. Mikor megnéztem, YoonGi kivette a kezemből a telefont, és felvette.

-Miben segíthetek?-kérdezte YoonGi.
-Add a lányomat!-hallottam anya hangját.
-Sajnálom, ő most nem ér rá.-válaszolta, majd Láttam, hogy Jimin valamit súg Leának... hát jó barátnő vagy Lea... kössz... szóval Lea  ribisen  kuncogni kezdett , miközben a fiúk a nevetésüket visszatartva próbáltak csendbe maradni, míg én Leáékra FÚDEBAJODLESZMERTKICSESZELVELEM fejjel néztem .
-Mit csináltok?-kiabálta anya  a telefonba, majd Lea és Már Jimin is  kezdtek kuncogni, és cuki dolgokat mondani egymásnak ,elég hangosan, nyivákolva.-Most azonnal add ide azt a ribancot!
-Ugyan már... itt nem történik semmi olyan dolog, hogy ribancnak lehessen nevezni a lányát.-Röhögték el magukat a kanapén ülők, kicsit hangosan.
-Szóval ti most szórakoztok velem? Na majd megtanulod kivel szórakozz !-ezzel kinyomta a telefont.

-Nah kössz szépen srácok!-tettem karba a kezem, majd mind nevetni kezdtünk!
-Ugyan már Lisa... ez csak egy kis viccelődés...-hajolt le hozzám YoonGi , és adott egy puszit... aztán mégegy telefoncsörgés... nah szuperrr.

-Ki az ? -vette elő a zsebéből  a telefont Lea, és ez a kérdés hagyta el Jimin száját.
-Az anyám... Dehát ő nincs is itthon! -aggodott Lea.
-Vedd fel!-parancsolta neki Jimin, majd felvette.

-Szia anya!-szólt bele mosolyogva Lea.
-Te mégis hol a büdös francba vagy?-kiabált Lea anyukája.
-Én csak eljöttem...-nem tudtta hogy mit mondjon, ezért Jimin súgott neki.-eljöttem Lisához.
-Na persze... képzeld el, az előbb voltam Lisáéknál. És az anyukája azt mondta, hogy egy fiúnál lakik.
-Neharagudj anya ... én ... én is  a fiúmnál vagyok, de itt van Lisa is.-mondta az igazat Lea.
-Hol vagytok? Oda megyek!
-Ne!... vagyis nem kell, majd mindjárt indulok haza! -habozott Lea.
-De a pasidat is hozd! Meg akarom ismerni!
-Ammm... oké!Akkor 10 perc, és otthon vagyok!
-Szia!-köszönt el, majd kinyomta.

-Jimin , ta....-kezdte el .
-Meg fog ölni mégjobban apud? -kérdezte ijedt fejjel.
-Nemtudooom...-nyújtotta el az ót .
-Akkor induljunk, és tudjuk meg!-szóltam közbe.
-Ti is jöttök?-kérdezte Lea.
-Mi is megyünk?-nézett rám ijedten YoonGi.
-Hát ha nem baj, akkor igen.
-oké, akkor menjünk!-mondta Lea, majd elköszöntünk a fiúktól, és mentünk Leáékhoz. A ház nem volt messze, de addig is kézen fogva mentek a párok. Mikor benyitottunk, Lea a anyukája várt minket. Az előszoba még tele volt bőröndökkel.
-Jó napot !-köszöntem, és meghajoltam, mire ugyan ezt tették a fiúk.
-Sziasztok!-köszönt Lea anyukája.
-Szia anya!-ölelte meg Lea az anyukáját.
-Gyorsan mutassátok be a barátaitokat, mielőtt még apád ideérne.-mondta a fiúkra mosolyogva a nő.
-Örvendek! A nevem Park Jimin !-Hajolt meg Jimin.
-Az én nevem Min YoonGi.-hajolt meg ő is, mire a derekamnál átkarolt .
-Örvendek fiúk!-mosolygott Lea anyukája, majd beljebb hívott minket a nappaliba, ahol leültünk . Mellém YoonGi, a másik oldalamra Lea, mellé meg Jimin a nagy kanapén, Lea anyukája pedig velünk szemben.

-Szóval? Mikor jöttetek össze? -kérdezte a párokkal szemezgetve.
-Hát mi nem rég! -kezdte el Lea.
-Ahogy mi sem.-folytattam .
- Fiúk a ti szüleitek hol dolgoznak?-kérdezte Lea anyukája.
-Anya ... -kezdte el Lea.
-Semmi gond!-fogta meg Lea kezét Jimin.-a szüleink minket elhagytak, ezért 7 -en lakunk egy házban.
-Rajtunk kívül, még 5 fiúval lakunk, egy nagy házban! - folytatta YoonGi.
-Sajnálom fiúk!-mondta együttérzően a nő.
-Semmi gond! Mi magunkban is megvagyunk, főleg ,hogy van egy -egy szép barátnőnk!-mondta Jimin mosolyogva.
-És hány évesek vagytok?-kérdezte Lea anyukája mit sem sejtve, ezért mind a négyen elmosolyodtunk.
-... Én 19, Jimin pedig 18 lesz nemsokára.-válaszolta mosollyal a száján YoonGi.
-Értem!Vigyázzatok fiúk a lányokra, mert nagyon törékenyek!-adta a tanácsot, mire bólintottak a fejükkel Sugáék.
-Nekünk most mennünk kéne.-mondtam, majd felálltam a kanapéról, ahogy a többiek is.Lea és anyukája kikísértek minket, majd megöleltem Leát, utána Jimin csak szájonpuszilta, hogy az anyukája előtt ne legyen annyira közvetlen, majd hazasétáltunk.

Ebben a részben, kicsit barátnőm keze is bent van, ezért köszönöm neki, hogy segített!😘😘😍