Vámpírok Seoulban és én

14

Elsötétült minden, és a földre estem . A fejem sajogott, és a fülem sípolt. Ezután nem tudom mi történt.

Egyszer csak felébredtem, de nemtudom mennyi idő múlva.Pislákolni kezdtem. Alig láttam valamit, majd tisztult a látásom. A fejem még mindig fájt. Észrevettem, hogy ki vagyok kötözve egy székhez, és a kötél a kezemen szoros, így vér ömlik belőle.Körbenéztem... mellettem ott volt Jimin és YoonGi , ugyan úgy, mint Taehyung, póló nélkül, sebzetten, eszméletlenül . Tae előttem volt. Aztán meghallottam a pinceajtó nyitódását, majd egy alak termett ott előttem. Jung Lee volt, és a magán szférámba hajolt.

Egyenesen a szemembe nézett, míg szagolta a vért a nyakamon. Én nem féltem. Már nem . Nekem már úgy is mindegy volt, ezért gondoltam jobb, ha a félememmel nem táplálom tovább elrablóimat, és erős maradok... már amennyire tudok . De ha a megkötözött és megkínzott barátaimra ránézek, sírni tudnék, hogy mit okoztam nekik. Utáltam magamat ez miatt... A gondolat menetemből JungLee zökkentett ki.

-Látom felébredtél cica!-súgta a fülembe, majd a lefolyó vért a nyakamról lenyalta...Fuuuj undorító féreg!
-Szállj le rólam te féreg!-ordítottam, mire megpofozott, erre az arcom elfordítottam.
-Ne beszélj velem így, mert fájni fog neked!-vigyorodott el ocsmányan, mire a képébe köptem, és én mosolyodtam el.-Miért nem félsz tőlem? -kérdezte, mire nem válaszoltam.-Miért nem félsz tőlem?-ordította, majd megvontam a vállam.
-Miért kéne?-válaszoltam.
-Talán mert fogságban vagy, és bármikor megölhetlek!-mondta idegesen.
-Leszarom!-válaszoltam kúrtán, a szemébe mélyedve.
-Azt majd megnézem!-kiabálta, majd a pince végébe ment, ahol egy szekrény volt. Kivett belőle valamit, amit nem láttam, de sejtettem mi volt az. És igen . Egy kés. A szörnyeteg elment Tae mellett, és a hasán végighúzta a kést, mire én mozgolódni kezdtem . Nem akartam hogy bántsa, de további sebeket ejtett rajta.

-Hagyd már békén te szemét állat!-ordítottam, mire Taeből egy hang jött ki.
-Lisa... neh...-suttogta, de meghallottam.
-Ohh Lisa... neeeee -Undorító vigyor terült el JungLee arcán, miközbe Tae-t parodizálta nyávogó hangon, majd vápírsebességgel előttem termett.
-Csak azt mondd el, hogy mégis hol van Lea!-néztem a szemébe.
-Valamivel ide kellett csalogatni titeket! -mosolyodott el. -Egyébként teljesen jól van, a szüleivel, otthon!-válaszolta.
-Köszönöm!
-Neked teljesen elmentek otthonról!Itt ülsz megkötözve egy vámpírral szemben, a barátaiddal, és a halálod napjáig számolunk vissza! De te csak a barátaidra tudsz gondolni, és félted őket?! - gondolt bele a dolgokba .
-Mi baj van azzal, ha fontosak a barátaim?-kérdeztem mereven a szemébe nézve.
-Gyenge vagy... -mondta, majd végighúzta az arcomon a kés élét.
-Beszélgessünk!-mondtam neki , reménykedve, hogy megtudom mit akar tőlünk.
-Hát jó! De ne itt! -mondta, majd kikötözött, és felállított a székről, majd szorosan tartotta a csuklómat.-Felmegyünk a szobádba!-jelentette ki, majd elsétáltunk a 2 eszméletlen barátom mellett, és a nyöszörgő Tae mellett.

Kimentünk a pincéből, de a konyha előtt megálltunk. Hangot hallottam. Apám és egy idegen ember beszélgettek.
-Ha most megszólalsz, mindkettőnk rosszul jár!-súgta a fülembe, majd bólintottam. Vámpírgyorsasággal felvitt a szobámba, és leültetett az ágyra. Maga mögött bezárta az ajtót.

-Tehát beszélni akarsz!
-Mi... mi volt ez a konyhába?-kérdeztem.
-Az az ember mielőtt kimondtad hogy beszélni akarsz, hallgatolózott az ajtó előtt.Sajnálom, muszáj volt durván bánnom veled!Nem hozhatnálak ki a pincéből... Az az ember a konyhában a főnök volt, aki téged akar. Meg akarja bosszulni azt, hogy állítólag egy "csitri" vagy, aki mindenkinek csak a bajt okozza... Apád egyik ismerőse, aki van hozzá elég vadállat, hogy kínozzon.-magyarázta.

-Várj... nem .... nem gondoltam volna , hogy ennyi mindent elmondassz ! És ...és te most miért ? Hiszen még ittál is belőlem!-lepődtem meg.
-Én nem akarom ezt az egészet! De az én apám, engem se szeret, úgyhogy ezzel bűntet.Ne haragudj, de megmondta a főnök, hogy kóstoljalak meg.
-Az apád?
-Kim Jung Sen.Egy könyörtelen vámpír. -sütötte le a szemeit.
-Kérlek ne bántsd tovább a barátaimat!
-Nem tehetek mást!Minden egyes lépésemet nyomon követik!-könnyek szöktek a szemeibe.-sajnálom.-halkult el a hangja.
-Akkor csak próbáld meg,hogy nem kínzod őket annyira!
-Megteszek minden tőlem telhetőt.-monda.-mit szeretnél még tudni?
-Miért nem az apád végzi el a piszkos munkát?
-Mert van egy fia, akit csicskáztathat, és nem akarja felfedni a kilétét... majd csak később.
-Később ....-ismételtem meg, magam elé nézve.

-Próbálok segíteni! De most egyél, mert éhen fogsz halni...-mondta, és nyomott elém egy tál kaját, amit ízletesen fogyasztottam el.
-köszönöm!És ne haragudj , hogy leféregeztelek, és szembe köptelek!-nevettük el magunkat.
-Semmi gond.-mosolygott.-de most menjünk vissza, mielőtt még észrevennének!-ezzel az ölébe kapott, és vámpírsebességel a pincében voltunk.Senki nem látott meg. Csak hogy mikor kötözött volna vissza a székhez, egy hang szólalt meg.Az apám volt.

-Hol voltatok?-ordított a fiúra.
-csak felkészítettem a jövőre!-mondta , mire mindketten megszégyenítve néztek rám, majd az apám hozzám lépett.
-Elmegyünk a városba! Estére hazaérünk, addig vigyázz rájuk!-adta a parancsot JungLeenek

-Te nyomorult szemét!-kiabálta a megkínzott YoonGi.
-Félreérted...-mondtam, míg JungLee kiment körülnézni.
-Elmentek.-lépett oda hozzám, és kikötözött. Én egyből YoonGihoz futottam, és próbáltam őt leszedni a lancról, de nem sikerült.
-Ott van mögötted! -Kiabálta Suga nekem, majd JungLee odalépett hozzá, és egyszerűen engedte el YoonGit, aki egyből bevert neki egyet.
-Segíteni akar!-kiabáltam YoonGinak, majd megöleltem, és ő furcsán nézett.
-Majd megbeszéljük, de a többieket engedjük el!-Adta a tanácsot JungLee.

Mikor elengedtük őket, Tae megérezte a vérem szagát. Ivott belőlem, de szerencsére még időben le tudták rólam szedni az éheztetett barátomat.
-Sa...sajnálom Lisa!-hajtotta le a fejét Tae.
-Inkább adok neked kaját, de ne edd meg Lisát.-mondta JungLee, majd közelebb lépett Tae, és megpofozta.
-Még mindig nem hiszitek el hogy segíteni akarok! -válaszolt JungLee.
-Megkínoztál ! Bántottad Lisát! Mégis miért kéne bíznunk benned?-köpte a szavakat Jimin.
-Mert ez nem az én akaratom! És tudtommal elengedtelek titeket, így bármikor fordulhat a kocka, és bármit csinálhattok velem! De én megbízok bennetek, hogy úgyse teszitek!-mondta JungLee a fiúknak, majd vámpírsebességgel behozott 3 tasak vért.
-Tessék! Még egy darabig nem lesznek itthon a főnökök, úgyhogy van időnk.