Vámpírok Seoulban és én

5

Az a hideg kéz YoonGié volt. Láttam hogy ott áll az ágyamtól nem messze, és engem bámul. Fel akartam ülni, de ő odafutott hozzám, leült az ágyamra, és az ölébe tett.Láttam rajta, hogy nehezen tud az arcomról lefolyó vértől visszafognia magát, de megfogogott egy rongyot, és letörölte vele az arcom.
-Neharagudj!-mondta -erről én tehetek-küzködött a könnyeivel.
-Nem a te hihád!-mondtam, majd a vállába fúrtam az arcom, ami igaz egy kicsit fájt, de megnyugtatott a jelenléte.
-Idehívom Jint, ő majd lekezeli a sebeidet.-mondta a telefonjához nyúlva.
-De apámék meglátják!
-Én is az ablakodon jöttem be!-mosolygott, és adott egy puszit az arcomra. Bólintottam, majd YoonGi elkezdett telefonálni.
-Szia ! Figyu, segítség kéne! -mondta Suga a telefonba
-Mi a baj? Lisánál vagy?-hallatszódott a vonal másik feléről .
-Hozz kötszert ! -mondta Suga .
-Fél perc és ott vagyok!-tette le a telefont a vonal másik végén lévő személy.

-Dehát honnan tudja hogy hol lakok?-kérdeztem.
-Megismeri a szagodat-mondta teljesen komolyan.
-Ja hogy ez nálatok így megy!-mosolyogtam el a végét.

Jin már itt is volt a szobámba, és tényleg az ablakon keresztül jött be.Odasietett hozzám, majd kivett engem YoonGi kezéből, csak úgy mint ha egy játékbaba lennék, és leültetett az ágyra.
-Köszönöm!-mondtam a szemébe nézve.
-Nincs mit! És egyébként se lenne más, aki lekezelje a sebeidet.Egyedül én nem indulok be mindig a vérre.

Miután Jin lekezelte a sebeimet, hazament. Nagyon hálás voltam neki, hogy alig ismerjük egymást, de már most segített nekem.
-Nagyon szeretlek.-mondta Suga a szemembe nézve.
-Én is szeretlek!-mondtam, majd YoonGi ledőlt az ágyamra, én pedig a mellkasára feküdtem. Csak feküdtünk, és néztük a plafont, és YoonGi néha megsimogatott, nyomott egy-egy puszit a hajamba. Délután 4 órakor kaptam észbe, hogy már ennyi az idő.Lemásztam Sugaról, és a telefonomhoz nyúltam, ami az éjjeliszekrényemen volt.Írtam Leának, hogy mizu van vele.

-Bemutathatlak a barátnőmnek?-kérdeztem YoonGitól.
-Nem tudom hogy jó ötlet-e... vagyis nem hiszem hogy még több embernek kéne tőlem rettegnie, mert szörnyeteg vagyok...
-Nem vagy szörnyeteg! Ezt verd ki a fejedből! Nem öltél embert, és amúgy se te tehetsz róla!-mondtam
-Lisa.... én ... én már öltem...-halkult el a hangja, és szomorú tekintetét a földre szegezte.
-De akkor nem tehettél mást!
-Te tényleg hiszel bennem?-kérdezte reménykedve.
-Persze hogy hiszek! Ezért, ma emberként mutatlak be a barátnőmnek, és nem lesz semmi baj! -jelentettem ki határozottan.
-Legyen... de akkor tényleg megmarad a titkom magunknak!
-Rendben!-egyeztem bele.

☆üzenetek Leával☆
Én=☆
Lea=♡

☆:Mizu?
♡:semmi
☆:Ráérsz ma?Be szeretnék mutatni neked valakit!
♡:persze! Ki az a személy?😎
☆:egy barátom!
♡:Jó, akkor egy óra múlva a parkban !😘
☆:okés! Szia😘
♡: szia!😍

Mivel miközben írtam az üzenetet, Suga mindvégig a nyakamba loholt, ezért látta hogy mit irogattunk.Igaz eléggé fáj a hasam, és az arcom se néz ki a legjobban, de úgy se akarok itthon lenni ...

-készülődjünk!-mondtam, majd a sminkes dobozomhoz mentem, és kivettem belőle egy korrektort, amit YoonGi aranyosan kivett a kezemből...
-Majd én megcsinálom!-mondta mosolyogva, majd leültünk egymással szembe az ágyra, és engedtem neki hogy eltűntesse a foltokat...pár perc múlva, kész is lett.
-Tessék! Igaz, hogy 20 kiló vakolat van rajtad, de most kell is!-mondta, majd az arcomra nyomott egy puszit!
-köszi-mosolyodtam el, majd a szekrényemhez léptem, hogy ruhát válasszak magamnak. Kivettem egy laza , fekete pólót, amire az volt írva hogy fuck my life! . És egy fekete farmert.YoonGi a fejemben olvasott , és a falhoz fordult.
-Nyugi nem lesek!-közölte velem perverz hangon, így én gyorsan átöltöztem.
-Kész vagyok.-erre Suga megfordult, és mosolyogva nézett.-Mi az?-kérdeztem.
-Gyönyörű vagy!
-kö ... köszi-dadogtam  zavartan
-Kiosonunk? Vagy inkább az apád elé állunk, és megmondjuk neki, hogycsajos estét tartasz ma?-kérdezte kicsit engem kiparodizálva.
-Én az ablakot választom...-mondtam mosolyogva.
-Jó ötlet!-mondta majd megcsókolt, majd kinyitotta az ablakot, és utána az ölébe vett, majd kisuhantunk rajta.

-Egyébként mit csináltál apámmal?-kérdeztem úgy, hogy még mindig a karjai között voltam.-u... ugye ne... nem bántottad?-ijedtem meg a gondolattól, mert bármenyire is egy paraszt, az apám az az embernek nem nevezhető teremtmény.
-Nem. Csak bezártam a WC be.-nevette el magát
-Megnyugodtam-mosolyodtam el én is.

Mivel a kis beszélgetésünk közben Suga sétált, úgy hogy menyasszony
pózban az ölében voltam, ezért odaértünk a parkba, ahol Lea várt ránk.Nagyon megbámult minket,hogy mégis miért nem a saját lábamon megyek.
-Sziasztok! -köszönt.
-Szia Lea! -köszöntem, majd Suga letett a lábamra.-Ő itt MinYoonGi, aaaa... -folytattam volnaaa... na persze... ezt senki nem hiszi el.Nem tudtam mit mondjak.
- Pasija-szólt közbe YoonGi.
-Szia!Lea vagyok!-hajolt meg .
-YoonGi- mondta, majd ő is meghajolt.
Lea odalépett hozzám, és megölelt, mire én felnyögtem a fájdalomtól, és YoonGi odakapta a fejét.
-Aucs-jött ki a számon.
-Mi a baj?-nézett a szemembe a barátnőm, úgy hogy még mindig öleltük egymást.
-Lisa?-Nézett rám... pontosabban az arcomra.-Miért van rajtad smink? Hiszen a bőröd gyönyörű!
-Nem is azért van rajta smink mert ronda, hanem mert az apja megverte.-beszélt helyettem Suga, aminek nagyon örültem, mert a sírás folytogatott.
-Az az ember egy barom!-mérgesedett Lea , majd kibontakozott az ölelésemből.
-Most ne erről beszéljünk!-szakítottam félbe a témát.
-Menjünk sétálni!
-Oké, és közben mesélhettek magatokról!-mosolyodott el Lea.