8.rész

598 14 2
                                    

6:15 van és jelez a telóm.

Lassacskán kitápászkodtam az ágyamból,elmentem wcre és beágyaztam. Felkaptam magamra a ruháimat, emberi fejet varázsoltam magamnak és indultam is a 6:55-ös buszomhoz. Végre péntek.

Leszálltam a buszról ami késett, és 7:19re értem be az órámra,ami mellesleg töri volt Danielékkel

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Leszálltam a buszról ami késett, és 7:19re értem be az órámra,ami mellesleg töri volt Danielékkel. 

Elnézést a késésért tanárnő.

Kerestem egy szabad helyet és leültem. Éreztem,hogy Daniel egy pillanatra sem vette le rólam a szemét. Én direkt alig néztem rá, csak egyszer kétszer. 

Amerika-Japán háborúról magyarázott valamit a tanár,de egy szót se értettem belőle, csak Danielre tudtam koncentrálni, na meg persze az időre,hogy mikor szól már az a rohadt csengő.

Valaki megbökte a vállamat hátulról. Tom volt az, a kezembe nyomott egy cetlit amire az volt ráírva hogy "Veronicának add oda".

*2.órában hol leszel? Dan.*

Előkaptam egy tollat és válaszoltam. 

*Tesim lesz,valószínű kint a sportpályán. Miért?*

Odaadtam Tomnak,aki továbbította a kis cetlinket. 

*Oké,akkor 9:20kor tali a folyosón :)*

Amint ezt elolvastam, hátranéztem Danielre és egy kérdő fejet vágtam,de ő csak kacsintott egyet rám.

Életemben nem vártam még ennyire a tesit. Nikinek elmeséltem mindent a korrepetálós estéről is és a kis üzenetről is.

N.:-Húhaa,talán....?-nézett rám vigyorogva.

-Mi talán?

N.:-Háát,jártok? 

-Ahj,dehogy járunk,épp ez az..szerinted mit akar tőlem?-kérdeztem tőle aggódva.

N.:- Szerintem téged. De, lehet,hogy csak egy éjszakás kalandra. 

-Hát nem tudom..remélem nem.

Néha fáj Nikinek a őszinte véleménye,de egy csomószor volt már igaza..Mi van ha most is igaza van? Remélem nem.

Teltek az órák és végre tesi következett. Bementünk átöltözni, aztán már be is csengettek. Bemelegítettünk és futottunk pár kört a pályán. Megnéztem a telefonomon az időt, 9:19 volt.

Odasétáltam a tanárhoz és "ki kéredzkedtem mosdóba".

Besétáltam és Daniel már ott várt rám az egyik szekrénynél. Ahogyan sétáltam felé,szinte majd elolvadtam tőle. Egy szürke melegítő volt rajta fehér pólóval, vans cipővel. Ez egyenlő a szép halállal.

D.:-Még tesi cuccba is gyönyörű vagy.

-Hát köszi,de azért annyira neem.

D.:-De de.

-Miért kellett taliznunk titokban?

D.:-Csak látni akartalak.

-De hát órán is láthatsz meg itt a suliban is.-mondtam neki értetlenül.

D.:-De most ketten vagyunk.

-Ó értelek. Hát téged is jó látni.-mosolyogtam rá.

D.:-Téged még jobb. 

És adott egy puszit a számra.

D.:-Majd beszélünk.-mondta mosolyogva és visszament az órájára.

-Igen,igen majd beszélünk,szia.-mosolyogtam.

Abban a pillanatban meg állt a szívem egy pillanatra,és ott álltam ismét, mint egy idióta. 

Csak Ő,senki másWhere stories live. Discover now