Csak Ő,senki más

34. rész

"Matt a baj. Ő miatta sírok."

Ez a mondat megfogott kissé, hisz éreztem Niki hangjában a fájdalmat és az elkeseredettséget.

-Mesélj kérlek.- mondtam neki és lekuporodtunk a a fal mellé.
-Hát Veronica, ez téged is érinteni fog egyrészt.- szipogta - Tegnap este Matt elment az egyik haverjához. Általában minden csütörtök este elmegy, de a tegnapi nap valahogy másabb volt,hisz volt egyfajta előérzetem negatív irányba. 21:45 körül ért oda, írtam neki egy üzit, hogy érezze jól magát, de nem írt vissza rá semmit..na mindegy. A lényeg,hogy visszaírni nem írt, ebből nem is tudhattam meg,hogy mi a helyzet, viszont a helymeghatározás a telefonján be van kapcsolva mindig,így hát éltem a lehetőséggel és megnéztem,merre van éppen. Most jön az a rész, amit megbántam, hogy láttam. A város legundorítóbb, legmocskosabb helyén volt az állítólagos haverjaival és el kell,hogy keserítselek, Daniel is vele volt.
-Hol voltak? Honnan tudod pontosan?- pilláztam értetlenül,közben a becsengő is szólt.
-Onnan,hogy fogtam magam és elmentem arra a helyre.Odaértem és azonnal megláttam Matt kocsiját a parkolóban. Ahogy közeledtem, épp jöttek ki , pontosabban támolyogtak ki. Matt, Daniel, Dave és Natan. Egyedül Natan nem volt részeg vagy akármilyen szer hatása alatt,hisz ő volt a sofőrjük.
-Hát, ez meglepett, de az hittem nagyobb a gond.-válaszoltam.
-Még csak most jön a lényeg.-és elővette a telefonját.-

Amint a kezembe nyomta telefonját, meghűlt bennem a vér. Egy bizonyíték arra,hogy Daniel  megcsalt. A kép után már eltudom képzelni,hogy nem egyszeri alkalom volt. Egy szőke hajú, nálam alacsonyabb lánnyal csókolózik a képeken, egymás karjaiban plusz Mattel egy kaptafa.
Ez igen Daniel. Köszönöm,hogy ennyit érdemlek. Köszi srácok,hogy ennyit érdemlünk.

-Gyere ide.- mondta Niki és szorosan átölelt.

Nem tudtam sírni Nikivel ellentétben, rengeteg adrenalin gyülemlett fel bennem és elnyomta a szomorúságot. Na de a dühöm iránta, az határtalan volt. Ekkor jöttem rá,hogy mindenkit meghülyít a szerelem kissé. Niki is megváltozott negatív irányba Matt miatt és én is más ember lettem Daniel mellett feleslegesen. Önmagunkat sose szabad átformálni mások miatt. Ha valaki nem szeret úgy, amilyenek vagyunk, akkor inkább ne szeressen sehogy sem.

-Tudja, hogy tudod?- kérdeztem.
-Még nem. Egy darabig nem tudatom vele a tényeket. Te mit fogsz tenni?-kíváncsiskodott
-Még nem tudom. Az biztos,hogy éreztetni fogom vele,hogy valami nincs rendjén.
-Ha esetleg elmondod,akkor nem kell védened engem. Tudja meg mind a kettő,hogy felfedtem a mocskos oldalukat. Amúgy..suli után nincs kedved átjönni? Azt hiszem van mit megbeszélnünk.
Rá mosolyogtam, ebből tudta,hogy ez egy igent jelent.

Kisettenkedtünk a mosdóból, és siettünk az óránkra. Matt és Daniel is éppen velünk volt, hisz együtt volt föcink. Mindketten csodálkozva néztek ahogy betoppantunk váratlanul. Mindkettő megjátszott egy mosolyt ránk (ó, milyen őszinték), mi meg konkrétan csak rájuk pillantottunk, aztán egész órán pittyegett mindkettőnk telója a "mi a baj édes"-től kezdve a "beszéljünk drága" üzenetektől.

Kicsengettek és kiviharzott a teremből mindkét srác utánunk, de sajnos mi már túl messze jártunk ahhoz,hogy utol érhessenek. Úgy látszik kezdik magukat kellemetlenül érezni.