~Túl Késő~ ☆Cameron Dallas☆

22.rész

Kellemetlenül aludtam. Folyamatosan forgolódtam, rugdalóztam , felijedtem.... Fogalmam se volt hogy mi lehet az oka. Végül kétóra hossza nyűgös forgolódás után úgy döntöttem hogy hanyagolom ma az alvást.
Kikeltem az ágyból majd átlopakodtam a konyhába hogy csináljak valami kávét. Ekkor le esett hogy nekünk se kajánk se üdítőnk nincs..
Tegnap este volt az a kis kakaó meg tej de azon kívül semmi.
Azt viszont tudom hogyha nem jutok most kávéhoz akkor ma szét roppanok a fáradtságtól..
Ekkor eszembe jutott hogy tegnap Elin egy kávé gépnél várt szóval ott tuti van. Az az együttes volt rajtam amikor még Emmáért mentem. Vele. Igen vele. Most nekem ez annyira fura. Ő volt „az a fiú a semmiből". Most meg ő a „ Egy híresség aki át akar baszni szerintem" fiú. Furcsa volt ahogy az autóban viselkedett. Egyetlen egy hírességet nem láttam még így. Még színfalak mögött sem. És hogy kitárta a szívét felém, az még megdöbbentőbb volt. Lehet hogy ez egy nagy fiús álca de ez akkor is nagyon őszintének látszott. Azért ezt nem lehet ennyire megjátszani.
Ha ezt tenné se tudnák rá haragudni. Egyszerűen a mosolya bármit el tud velem hitetni.
Majd végül azon kaptam magam hogy ott állok a konyha közepén és a csempét bámulva gondolkodok. Mindig elveszi a figyelmemet az ő gondolata. Hogy ne keveredjek újra ebbe az egész gondolkodós dologba, felkaptam a pénztárcámat és elindultam lefele a kávé géphez.
A hotelben csend volt, mint az utcán. Rajtam kívül senki sem járkál a folyosón hajnali négykor. Leérkeztem a földszintre majd megkerestem az aútómatát. Gyorsan bele dobtam azt a pár aprót majd vártam hogy az utolsó cseppig is kifollyon a poharamba a kávé. Megmarkoltam a poharat majd beszálltam a liftbe és felmentem az emeletre.
Gyorsan felértem majd be is mentem a szobába és előkerestem a cigis dobozt. Kivettem belőle egy szálat majd a kávéval a kezemben kiűltem a teraszra. Elég gyorsan járt át a hideg levegő így kicsit összéb húztam magamat. Fáztam de legalább felébredek.
Belekortyoltam az italomba majd meggyújtottam a cigimet.
Nem vagyok függő, nem vagyok egoista. De ember vagyok és nekem is vannak érzéseim amiket szívesen elnyomnák most.
A legjobb barátnőm bent alszik az ágyon. A másik „új" barátnőm szintén bent fekszik csak ő a kanapén.
Mind a ketten azért vannak itt hogy jól érezzük magunkat ami nekem 16 év alatt nem jött össze olyan sokszor. Ha én a hangulatommal elbaszom nekik ezt az egészet akkor cseszhetem az egészet.
Ahogy így bele gondolok! Nem is voltak ennyire megértő és jó barátaim mint most. Ha ők nem lennének, már rég öngyilkos lettem volna.

Voltak más barátnőim is de mindegyik otthagyott.
Nem voltam számukra megfelelő társ akivel csak úgy megbeszélhetik hogy melyik nap ki dugta meg őket. Nem is az hogy nem lehetett velem megbeszélni, hanem nem is érdekelt ez a egész.
Ha van egy barátnőm nem az élete háttere érdekel, hanem az hogy megbízhatok-e benne és hogy eltűri a viselkedésemet.
Én olyanokkal akarok barátkozni akik azért szeretnek aki vagyok és nem azért amim van. Az olyanoktól pontosan undorodok.

Ekkor egy kezet éreztem meg a hátamon ami betakart és le ült mellém a kanapé szerű kis űlő helyre. Belebújt ő is a takaróba majd fejét a vállamra hajtotta.
-Nem fázol idekint? Elég hideg van.-mondta Emma.

-Nem fázok, de te miért nem alszol?-kérdeztem tőle bágyadt hangon.

-Nem tudok aludni...zavar valami csak nem tudom hogy mi..-válaszolta egy sóhajjal egybe kötve.

-Én is emiatt nem alszom..-mondtam szinte suttogva.
-Min gondolkodsz?-nézett fel rám.
-Cameronon.-hunytam le szemem.
-Mi történt a kocsiban?-kérdezte sejtő tekintettel.
-Olyan fura volt...csendes.....bágyadt.....szomorú. Nem ismerem annyira és nem tudok róla semmit.. de ez fura volt tőle mert biztos hogy nem ilyen a természete.-mondtam minden gondot kibeszélve magamból.

-Én sem ismerem annyira csak Aaron álltal. De ő csak jót meg hülyeségeket mesélt vele kapcsolatban. Azt mondta hogy ő mindig vidám és hogy mindig mosolyog.-nyelt egy nagyot.

-Sok barátnője volt eddig?-tettem fel azt a kérdést amit már rég fel akartam tenni.

Sóhajtott egyet ezzel jelezve hogy ezt nem akarnám tudni, de öntelt vagyok így nem fogom kibírni hogy ne tudjam meg.

-Lis ugye ő híres és bárkit megkaphat.-vett egy nagy levegőt majd folytatta.- Ő az a tipus aki ezt ki is használja. De nem barátnőként hanem csak egy éjszakára. Aztán viszlát. Minden héten más lánnyal rakják ki őt.
Nem megbízható ebben az egész dologban....sajnálom hogy ezt mondom de ez az igazság...én csak azt akarom hogy ne szégyenülj le mint a többi kis ribanc.-mondta tényleg úgy hogy ez teljes szivéből fájt neki.

-Semmi baj.. tudtam hogy ezzel egyszer szembesülni kell. De inkább most tudjam meg mint pár héttel később.-hunytam le újra tekintetemet.

-Kérdezhetek valamit?-nézett rám gyönyörűen csillogó szemeivel.

-Persze.-néztem rá én is.

-Te tényleg teljes szivedből szereted Cameront?-nézett rám komoly tekintettel.

Válaszul csak felhúztam a felsőm ujját majd letöröltem az alapozót a még erősen látszódó hegekről.

Erre csak kitágultak szemei majd óriásiakat pislogva rám emelte tekintetét.

-Ezt mikor csináltad?-nézett rám szomorúan.

-Kedd hajnalban. Ekkor az esőben ázva Cam karjai közt véreztem el. Mindenki azt hitte hogy nem fogom túl élni de végül sikerült.-hajtottam le fejem.

-Jesszus... te tényleg szereted....dőlt hátra.

-És tudod milyen rossz abban a tudatban élni hogy olyat szeretsz akit nem érdemelsz meg vagy nem kaphatsz meg vagy egyszerűen olyan tökéletes hogy az már fáj?-folyt le egy könnycsepp az arcomon.

-Ne mondj ilyet! Gyönyörű vagy és igen is megérdemled de viszont ha mégsem akkor az azért van mert te vagy túl tökéletes hozzá!-ezzel letörölte a könny cseppet az arcomról majd jó szorosan átölelt.

Mikor elváltunk szembe fordultam vele majd rá néztem sebes szájára.

-Nem fáj a seb a szádon?-kérdeztem inderülten.

-Túl élem.-mondta halkan.

-Ti hogy jöttetek össze?-érdeklődtem.

-Hosszú...-fordult el.

-Rá érek!-mondtam én is suttogva hogy ne ébresszük fel Elint.

-Hát előszőr egy boltban futottunk egymásnak szó szerint. Akkor folyamatosan bocsánatot kér ő is meg én is és akkor így megmondta a nevét én is az enyémet. Utána írosgattunk egymásnak meg ilyenek, találkozgattunk és ez lett belőle. Mióta együtt vagyunk azóta ilyen bunkó.. előte nála édesebb fiút nem is ismertem...-halkult el a végére.

-Ohh sajnálom..és ha itt vagyunk Cameront honnan ismered?-kérdeztem egyre érdekeltebben.

-Ugye van a Magcon és abba Aaron is benne van meg Cam is és onnan. Sokat láttam meg a barátom is sokat mesélt róla. De őszintén megvalva már előtte is ismertem mert ugye híres meg minden és onnan tudtam ki ő.

-Ahh értem.-bólintuttam egyet majd felálltam.-Szerintem menjünk be mert rohadt hideg van.-mondtam nevetve.

Ahogy beléptünk az ajtón láttam hogy Eli kezd ébredezni szóval lassan kezdődik a nap és az a "várva-várt" Magcon.