Első része a könyvek:
~Some things never change~ Nash Grier ff
Raven May Grier és Ryder Cameron Grier, a híres ikerpár, a defekt duó, a suli kedvencei.
Lehet, hogy híresek, de attól még ugyan olyanok mint bárki más. Az, hogy valaki híres, nem azt...
Jace-nek megint csak rém álma volt, szóval megint nálam kötött ki, nem mintha zavarna. Éppen a mellkasán fekszem és nyomkodom a telefonomat, Jace a hajammal játszik, minden tiszta fasza, addig amíg be nem ront a szobába Ryder. Meg sem próbálok felkelni, minek? -Galambocskáim! Megjött Ryder és te, Jace barátocskám, most biza meghalsz.- ezzel lehúzott Jace-ről, őt pedig felrángotta. -TE MÉGIS MI A SZENT KUKIT CSINÁLSZ A HÚGOMMAL? ELMEGYEK KÉT NAPRA, TE MEG ITT ALSZOL MINT A LEGNAGYOBB KIRÁLY!- Hát Ryder... ez eléggé gyenge volt. Telik neked jobbra is. -Most pedig gyere, beszélgetünk.- ezzel megfogta a fülét és kivezette a szobából, az ajtót maga után jól becsapva.
Eltelt 10 perc, semmi. Eltelt 15, megint semmi. Aztán egyszercsak végre valahára 30 perc múlva, az ajtóm kitárult, Jace lépett be rajta. -Ray... kérdezhetek valamit?- kérdezte kisfiús mosollyal az arcán. -Persze.- bólintottam és megpaskoltam a helyet melettem. Jace jött, lefeküdt az ágyra és a fejét megint csak az ölemben pihentette. -Esetleg... le-lenne... Őm kedved... jhaj... lenne kedved velem eljönni ma egy randira?- nyögte ki végre. Szélesen elmosolyodtam és nyomtam egy puszit az orrára. -Akkor ez egy igen?- kérdezte, felült és most ő húzott engem az ölébe. -Az bizony.- bólogattam hevesen. Jace nyomott egy puszit az arcomra aztán pedig felállt. -8 órakor jövök. Addigra csak elkészülsz.- mondta és ezzel ki ment az ajtón. Most van 5 óra, elég ha 6-kor elkezdek készülődni, addig is... aludjak egy jót.
6-kor keltett az ébresztő, lezuhanyoztam, fogat és hajat mostam. Kinyitottam a szekrényemet és imátkoztam azért, hogy legyen ott valamilyen ruha. Isten meghalgatta imáimat, mert a kezembe akadt egy sötét kék ruha. Még anyutól kaptam régebben. A ruha combközépig ér. 👇
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
A hajamat begöndörítettem. A sminkem elég egyszerű lett: arany, világos kék és sötét kék füstös szemek, szintén sötét kék rúzs. 👇
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
8-ra pont kész is lettem és ekkor jött a kopogás. Felvettem még gyorsan a magassarkúmat, felkaptam a pici fekete táskámat és már nyitottam is a szobám ajtaját. Az ajtóban Jace ált... öltönyben. Erre nem voltam felkészülve. Jace öltönye is sötétkék volt, ezzel gyönyörűen kiemelte a világoskék szemeit. -Úgy látszik sikerült összeöltöznünk.- vigyorgott szélesen. A kezében egy csokor fekete rózsa volt. Aaaw. -Ezt neked hoztam.- motyogta és átnyújtotta a csokrot. -Köszönöm szépen. Igazán gyönyörűek.- mondtam széles mosollyal és nyomtam egy puszit az arcára. A virágot vázába raktam és már mehettünk is.
🌼 Jace szemszöge
Erre nem voltam felkészülve. Egyszerűen olyan gyönyörű. A sötétkék ruha és a sminkje gyönyörűen kiemelik a tenger kék szemeit. Amint kinyitotta az ajtót, köpni nyelni nem tudtam.
Az enyém. Csakis az enyém. Senki másé.
Kinyitottam Raven-nek az ajtót, ő pedig beszált a Camaromba. Olyan kecses és nőies, ma nem az a vad és megálíthatatlan lány, akit én megismertem. Ne értsetek félre, mindkettő énje ugyan annyira bejön. -Szóval... Meki vagy valamilyen puccos étterem?- kérdeztem félénken. -Oh... Meki.- válaszolta szélesen mosolyogva. Tudtam, hogy ezt fogja választani, imádja a Mekit. -Óhajod számomra parancs, királylány.- mondtam, ő pedig felnevett. Zene füleimnek. Kiöltözve, mint valami gálára, megyünk a Mekibe. Így kell ezt gyerekek, tanuljatok csak. Ez után összekulcsoltam a kezeinket és nyomtam egy csókot a kézfejére. Elpirult. Istenem de gyönyörű... - Te Jace... fogsz jelentkezni a focicsapatba?- kérdezte tőlem Raven. -Naná, a régi sulimban én voltam a csapatkapitány.- mondtam büszkén, Ray megforgatta a szemeit, de mosolyogva. -Ne forgasd a szemeid.- mondtam viccelődve. Ray lőtt felém egy "te nekem ne parancsolj" nézest én pedig azonnal befogtam. -Bocsi szívem.- motyogtam. Oh öcsém. Tiszta papucs lettem.
