Sara
Elmentem reggel a partra futni, szokás szerinti útvonalamon haladtam közben zenét hallgattam. A kedvenc helyemen futás után megálltam és úsztam egy kicsit, amikor jöttem ki egy váratlan meglepetés ért.
-Ava?
A lány megállt egy pillanatra és kissé lefagyott.
-Szia Sara. - mosolygott.
-Szia! Te erre szoktál futni?
-Igen, tudod valaki megmutatta ezt a helyet és itt mindig ki tudok kapcsolni.
Én csak elmosolyodtam, mert tudtam hogy az a valaki én vagyok.
-Mi újság Veled? - kérdeztem.
-Az Akadémián szakot választottam, gyilkossági nyomozó szeretnék lenni. Nagyon nehéz, de szeretem.
-Az szuper. - mosolyogtam.
-Te befejezted a sulit?-kérdezte.
-Igen,azóta pedig táncolok. Megnyertünk egy rangos versenyt és Zarival kiválasztott minket egy ügynökség. Tegnap jöttem haza New Yorkból.
-Wow, ez szuper. Gratulálok!-mondta
-Köszönöm! - mosolyogtam. Hamarosan költözöm is.
-Hova? Alex biztosan büszke rád?!
-Alex? Miért lenne az? Nagyjából több mint 1 éve nem láttam, csak beszélgetni szoktunk. Mondjuk azt se tettük több hónapja, valami küldetésen van. New Yorkba költözöm, ott kaptam állást.
-Azt hittem együtt vagytok! - mondta meglepetten.
-Sose voltunk együtt. Aznap este amikor összefutottunk Sammel és Veled, akkor is csak bulizni mentünk.
-Én azt hittem.... - nézett szomorúan.
-Ti megoldottátok Sammel a problémát? - kérdeztem.
-Nem, még aznap este összevesztünk és szakítottam vele. - nézett lefelé.
-De legalább mostmár szabad vagy, senki sem korlátoz. Tudom, hogy ez volt az egyik legnagyobb problémátok.
-Így van. - mosolyodott kényszeresen. Bocsi, de most mennem kell, még sokat kell tanulnom.
-Rendben, örülök hogy összefutottunk.
-Én is. Szia! - köszönt el és már futott is tovább.
Viszonoztam a köszönést és leültem. Fura volt újra látni, azt tudtam hogy szakítottak Sammel Alex elmondta.
Újra előjöttek azok az érzések, amik már nagyon régen nem. Nem tudom miért pont most kellett találkoznunk.
Hazafelé vettem az irány, délután találkozunk Amaya val addig pihenek majd egy kicsit.Ava
Hazáig meg sem álltam. Nagyon felkavart, hogy találkoztam Sara-val,eddig sem mondhattam azt hogy túlvagyok rajta, de így. Minden amit gondoltam, hogy ő nem is szeretett igazán mert Alex-el van amióta elment tőlem,nem volt igaz csak a képzeletemben volt az. Nem hiszem el, hogy így elcseszhettem mindent. Lerogytam a kanapéra és sírni kezdtem. Nem tudtam mit is tehetnék, főleg ennyi idő után. Neki már más élete volt és ráadásul most készül New Yorkba költözni, azt hiszem ha volt is valamennyi reményem akkor ez most szertefoszlik. Tudom hogy nem híve a távkapcsolatoknak és én sem örülnék neki, ha ismét abban kellene élnem,de amúgy sem biztos hogy újrakezdené velem.
Ahogy gondolkoztam mindenen egyre csak sírtam tovább. Végérvényesen elvesztettem.
YOU ARE READING
Harc az érzelmekkel
FanfictionEz lesz az első írásom, de remélem azért elnyeri a tetszéseteket!