Harc az érzelmekkel

Part 32

Sara

Délután edzésre indultam amikor megcsörrent a telefonom, Ava volt.

-Szia! - szólt bele. Tudunk most beszélni?

-Szia! Természetesen.

-Ma edzés után szeretnénk beszélni mindenkivel a csapatból, kérlek szólj mindenkinek.

-Rendben, edzés elején szólok a többieknek.

-Köszönöm. Ja még annyi, hogy ez Rád is vonatkozik.

-Gondoltam, de köszönöm hogy szóltál.

-Ugyan nincs mit. Körülbelül mikor végeztek?

-Fél 6kor. - mondtam.

-Rendben, ott leszünk. Szia! - köszönt el.

-Szia!

Bementem még Echo-hoz és szóltam neki, hogy később jövök hiszen kihalgatnak engem is,majd elindultam edzésre.
Felvettem még Zarit is, így együtt érkeztünk meg.

Bent a teremben már mindenki ott várt, így belekezdtem a mondandómba.

-Sziasztok! Örülök, hogy mindenki itt van. Mint tudjátok Echo balesete nem volt véletlen, így ma jön 2 nyomozó és kihallgatnak minket egytől egyig. Szóval kezdjünk is bele, mert az edzés végére ide is érnek.

-De miért hallgatnak ki minket?-kérdezte Nora.

-Kíváncsiak ki mit gondol, illetve van-e valakinek tippje ki is lehet ennek a dolognak a kivitelezője. Zavar?

-Nem dehogy, csak furcsáltam hogy ennyi idő után jönnek a nyomozók. - mondta kicsit feszülten a lány.

-Na gyertek kezdjünk bele. - mondtam.

Ava

Kicsit feszült voltam a délután miatt, de nem azért mert aggódtam volna a nyomozás miatt, hanem azért mert nem tudom hogyan közeledjek Sara-hoz. Addig még ki kell találjam, hogyan tudnék kettesben maradni vele.

Lepihentem kicsit a szobámban, tényleg fáradt voltam hosszú volt az út és mostanában nem aludtam jól.

Egy órával később

Kopogásra ébredtem, gyorsan odamenten az ajtóhoz és kinyitottam.

-Indulhatunk? - kérdezte Hunter nyomozó.

-Jöjjön be, egy kicsit rendbe szedem magam. Elnézést, de elaludtam.

-Semmi baj, önre fért.

Gyorsan rendbe szedtem magam és már indultunk is.

Hamar odaértünk hiszen nem volt messze a szállásunk a helytől ahol Saraék edzettek. Kicsit görcsbe rándult a gyomrom, de megráztam a fejem és bementünk. Már mindenki minket várt. Sara-ra pillantottam aki mosollyal üdvözölt, rögtön viszonoztam.

Hunter nyomozó felvilágosított mindenkit mi fog történni, majd mindenkit egyesével kihallgattunk.

A kihallgatások után beszélni szerettem volna Sara-val.

-Beszélhetnénk? - léptem hozzá közelebb.

-Természetesen. - mosolygott. Miről lenne szó?

-Csak arra gondoltam, ha neked nem okoz gondot, hogy valamikor találkozhatnánk.

-Miért okozna gondot? - kérdezte.

-Nem is tudom. - néztem le.

-Nincs okom arra, hogy bármi miatt is haragudjak Rád.

-Köszönöm. - mosolyogtam.

-Szóval ha ráérsz hívj fel.

-Úgy lesz. - mosolyodtam el ismét.

-De most ha nem baj mennem kell.

-Persze menj nyugodtan, később beszélünk.