Baromi jól éreztük magunkat a táborban, gyönyörű környezetben voltunk. Rengeteget edzettünk, Echo egy hajcsár de élveztem minden percét. A többiek is nagyon jó fejek, Zari közelebb került az egyik sráchoz, így délutánra helyet kell magamnak találni mivel átjön Zack,nem akarok zavarni. Felhívtam Echo-t.
-Szia! Van esetleg egy kis szabadidőd?
-Szia! Ha szeretnéd ráérhetek! - mosolygott.
-Szuper. Fél óra múlva Starbucks?
-Rendben, de legyen inkább 1 óra, mert ezt most be kell fejeznem.
-Várlak.
-Szia! - köszöntünk el.
Mivel több időm volt, így gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem egy egyszerű szettet, smink és már mentem is.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Nem kellett sok idő, hogy odaérjek már kértem is ki a Lattemat amikor megéreztem egy kezet a vállamon.
-Meg se vársz? - mosolygott Echo.
-Bocsi, de ez életmentő lesz. - mosolyogtam vissza és megöleltem.
-Akkor kérj nekem is egy életmentőt,addig foglalok egy asztalt.
A tekintetemmel követtem őt, hova is kell majd menjek,amikor megkaptam a lattekat gyorsan oda is mentem.
-Az életmentője hölgyem. - nyújtottam át a poharat.
-Köszönöm. - mosolygott.
-Én köszönöm, nekem ma Te is az életmentőm vagy.
-Miért? Mi történt? Baj van?
-Dehogy is, csak nem volt kedvem Zarinak és Zacknek tartani a gyertyát így kellett egy társaság.
-Azt hittem hiányoztam. - kacagott.
-Most valljam be, soha! - nevettem már én is.
Elég sokat beszélgettünk, majd megkértem Echo-t fedezzük fel a várost, mert még nem sokat sikerült nekünk mivel csak pár szabadnapunk van amikor nincs edzés. Egész délután a barangoltuk a várost, majd felmentünk Echo-hoz.
-Köszönöm az idegenvezetést.
-Bármikor. - mosolygott rám. Egy italt?
-Igen, de semmi alkohol,még haza is kell mennem.
-Nem muszáj, ha akarsz itt is maradhatsz. Hogy őszinte legyek örülnék is neki. - kicsit elpirult.
-Cuki ez a pír az arcodon. - érintettem meg az arcát ami mégvörösebb lett.
-A limonádé itt is vannak. - szakította meg az érintkezésünket.
Leültünk a kanapéra és beszélgettünk,majd kitaláltam játszhatnánk valamit.
-Tudsz pókerezni? - kérdeztem.
-Igen, de nem vagyok profi.
-Szuper, akkor játszunk, de ne csak simán. Legyen vetkőzős póker. - kacsintottam.
Nem tudom, mikor és hogyan, de kezdtem nagyon is megkedvelni Echo-t, vonzott magához és éreztem, hogy ő sem közönyös irántam. Nem tudom, hogy mennyire is helyes, hogy a fönökömmel flörtölök, de ez most nem érdekelt,csak vele akartam lenni.
-Na játszhatunk? - kérdeztem.
-Igen.-csapott a tenyerembe.
Játszottunk pár kört, nyár lévén kevés ruha volt rajtunk,így hamar fehérneműben találtuk egymást.
-Ha most nyerek, akkor valamelyiktől meg kell válnod.-kacsintottam.
Echo közelebb hajolt és a fülembe súgta.
-Vagy Neked. - mosolygott.
Tiszta libabőr lettem a közelségétől, de közben melegség töltött el.
-Nos mutasd mid van! - mondta a lány.
Még mutattam, majd mosolyogni kezdett.
-Mondtam, hogy vagy Te! - megmutatta lapjait és mégnagyobb lett a mosolya.
-Most Te győztél. - mosolyogtam és már nyúltam is a melltartóm kapcsolójáért, de Echo megfogta a kezem.
-Ha nem akarod nem kell! - nézett közelről a szemembe.
-De... Akarom. - közelebb húztam és megcsókoltam.
Ő hezitált, de hamar viszonozta a csókolomat, egyre hevesebben csókolóztunk,majd levegőhiány miatt elváltunk. Hosszú percekig csak néztük egymást, majd megszólalt.
-Sara kedvellek, nagyon is. Amióta megláttalak a meghallgatáson nem bírlak kiverni a fejemből. Nem tudom mi lenne a helyes, hiszen a főnököd vagyok, de szeretnélek jobban megismerni.
-Echo! Én még csak nem olyan rég jöttem rá, hogy nem csak barátként tekintek rád. Apránként beloptad magad a szívembe. Köszönöm, hogy nem siettettél! Én sem tudom mi lenne a helyes, de ketten együtt rájövünk. Rendben? - néztem végig a gyönyörű szemeibe.
Erre ő lágyan megcsókolt. Percekig élveztem mézédes ajkainak ízét az enyémen.
-Akkor ezt igennek vegyem? - kérdeztem.
-Igen. - mosolygott.
-Szerintem amíg mi sem vagyunk biztosak semmiben, addig ne is szóljunk a többieknek. Te, hogy gondolod?
-Rendben,bár szerintem Gagának szólnunk kellene.
-Ahogy gondolod. - mondtam és közben felvettem a ruháimat.
-Ez sem rossz látvány, de az előbbi jobb volt. - mondta Echo nevetve.
-Ne siess! - nevettem és kacéran illegettem magam.
-Gonosz vagy! - csapott a fenekemre.
Én közelebb húztam és ajkára tapadtam. Csak boldog akartam lenni és élveztem a vele töltött időt. Írtam Zarinak, hogy nem megyek este haza, igaz azt nem írtam meg kinél leszek,ez egyenlőre a mi kis titkunk.
