A legszerencsésebb A.R.M.Y. (BTS ff) [BEFEJEZETT]

₪14₪

J-hope pov.

Igen is most már dühös voltam Jiminre. Ezért miután leordítottam picinyke fejét Yu után szaladtam az emeletre.
A szobája felé vettem az irányt ahol az ajtó résnyire volt nyitva. Halkan elé lopoztam és hajtottam ki annyira ,hogy belássak.
A lány az ágyon ülve és a falnak dőlve énekelt. A fülében fülhallgatóval nézett erősen előre. Halkan még is szépen énekelte elmerülten Taeyeon - Why című dalát.
A hajlítások és a folytonos szöveg énekléséből rá jöttem ,hogy nem először dalolja ezt el. "Vajon mit érezhet? Min gondolkozik? Vagy csak a zene forog körülötte?" kérdeztem magamtól egymás után a kérdéseket.
Amikor egy véletlen pillantástól meglátott mintha semmi se történt volna vissza nézett eddig kinézett pontjára és tovább folytatta.
Lassan az ágya elé lépkedtem és leülve vele szembe hallgattam bájos hangját.
Ő elhalkult és kihúzta a fülest a füléből és rám nézett. Arcáról nem tudtam semmit leolvasni ami nagyon is zavart.

-Mit szeretnél Hope?-törte meg a kissé kínos csöndet.

-Mesélj!-néztem rá komoly arccal amitől egy kicsit szerintem meg is ijedt.

Ő csak tagadásként bólogatott és vissza akarta rakni a fülhallgatót. De én megfogtam a kezét.

-Tudom mi kell neked!-mutattam neki egy 1000 wattos mosolyt. Szomorkás ,de még is csillogó szemekkel rám nézett.

-Mindjárt jövök!-pattantam fel a helyemről és az én szobámba vettem az irányt. Még az ajtóból vissza néztem és láttam értetlen arcát amin csak kuncogtam egy kicsit.

Mikor a szobámba értem elő kotorásztam a telefonom és egyből hívtam az én hercegnőmet.

-Szia Mejiwoo~ lányos vészhelyzet van! 10 perc múlva nálatok leszek!

-Szia Oppa ki az a lány akit elkéne vinnem vásárolni? Tán' becsajoztál?- mondta a vonal végén és biztos voltam benne ,hogy mosolyogva húzogatja a szemöldökét.

-Nem! Csak emlékszel arra amiről meséltem? Tudod a menedzser indított-végig se mondtam és már is rávágta.

-Jaaa persze emlékszem! Akkor várlak titeket! Puszi báttyo!

-Neked is puszi Jiwoo!-aztán egyből kinyomtam.

Vissza siettem Yu-hoz aki a telefonját nyomkodta.

-Gyere indulunk!-torpantam meg előtte.

-Hova?-döntötte oldalra a fejét.

-Na gyere már!-fogtam meg a csuklóját és húztam lefelé.
-Megígérem jól fogod magad érezni.-
Aztán felvettük lábbelinket és már nyitottam is volna az ajtót,de eszembe jutott.
-Srácok elmentünk! Majd jövünk vissza Yu-val!-kiabáltam nekik. Aztán a kocsi kulcsot leakasztottam és már indultunk is.
"Hát akkor ma nem megyünk karaokézni az biztos"

Az autóval indultam meg szüleim háza felé.

Yuju pov.

Nagyon furcsa volt nekem Hope. Valamit tervezett ,de igazából jól esett ,hogy próbál felvidítani. Nem is tudtam ,hogy tud vezetni. Na mindegy az a lényeg ,hogy most a kocsiban ülök mellette néma csöndben,nézek ki a sötétített ablakon és megyünk a... Nem tudom hova...

-Hová megyünk?-mondtam neki ,de rá se néztem.

-Biztos jól esne egy kis csajos kikapcsolódás ,nem?-

-Mi?!-döbbentem meg. És néztem ahogy koncentrál.

- A húgomhoz megyünk. Ő imád vásárolni! Jó fej!-biztatott. Igazából jó lenne lánnyal is lógni hiszen eddig 7 fiú társaságában voltam.
Persze nem zavar ,de azért én is hozzá szoktam az ilyesmi dolgokhoz.
-Amúgy nem lenne baj ha vennél fel szinesebb ruhákat is.-pillantott rám az útról.