27.ZOKOGÁS

798 86 7
                                    

A feketébe borult emberek lassan gyűlnek a koporsó körül. Itt mindenkit a kín mardos. Shawn remegve szorongatja a kezem, és szemrebbenés nélkül pásztázza a lezárt koporsót, ami holt barátját rejtegeti. Hüvelykujjamal végigsimítok kézfején, amire rám kapja a fejét. Tekintete fájdalmat és gyötrődést tükröz.
Egy sirdogáló nő jön oda hozzánk, és végigsimít Shawn karján.

-Shawn drágám, nem a te hibád.-mondja el-elcsukló hangon. Shawn szemeiben könnyek gyülekeznek, így az alacsony asszony lehúzza egy ölelésre. 

-Minden rendben lesz!-mondja a nő, majd lassan eltűnik a gyászoló emberek tömegében.

***

-Jó ember volt... Igyekezett a legjobbat kihozni magából, és ahol tudott segített. Örökké a szívünkben fogsz élni!-mondja egy számomra ismeretlen férfi, majd az égre pillant, mintha Brianhez intézné szavait.-Béke a lelkedre! 

Shawn elengedte az eddig szorongatott kezemet, majd a koporsóhoz lépett. A vörös rózsát amit a kezében tartogatott a többi virág mellé helyezte, majd felnézett. Végignézett minden jelenlévőn, majd ajakai szólásra nyíltak.

-Minden okkal történik. A kín talán most mardosó, de nekünk maradnunk kell. Erősnek kell maradnunk, mert ő is ezt akarta volna. Azt akarta volna, hogy elérjük az álmainkat, hogy üldözzük a vágyainkat. Hogy boldogok legyünk. -mondja, majd visszalép mellém.

***

Shawn nem sírt. Nem szólt és nem figyelt.
Néma volt minden ahogy a házba léptünk, csak cipőink koppanása verte fel a csendet a falak között. Aztán felzokogott. Keservesen.

***

Olyan sokat késtem😱 Elnézéseteket kérem, csak nyaralok. Remélem tetszett!

Puszi
Timi
❤❤

A csillagok alatt (S.M. FF.)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant