öröklődő fogság | taekook ff (befejezett)

21. rész

Nyakamtól kezdve haladt lefelé testemen, közben mindenhova puha puszikat hintve. A hőmérséklet felhevült körülöttünk, a testünk forró volt és mind a kettőnket égette a vágy. A világ megszűnt körülöttünk és ennek okából csak egymásra koncentráltunk. Nem érdekelt minket az, hogy mi történik kint a nagy világban jelenleg, egyszerűen minden figyelmünket a másiknak szenteltük.
Jungkook most nem tétovázott, mind a kettőnk rövid időn belül már meztelenül feküdt az ágyon. A szoba egykori csendjét immáron a bőrünk folyamatos csapódasa és a szüntelenül hangzó nyögések sorozata töri meg. Az eljegyzési gyűrűvel az ujjamon vezettem kézfejemet dús tincsei közé szerelmemnek, amiket kissé meghúzva jeleztem számára, hogy közel vagyok. És így is volt. Nem sokkal később egymás nevét lihegve -bár én szinte visítva-, léptünk át a menny hatalmas terébe, ami után végre újra egymásba gabalyodva feküdtünk az ágyon.

Hirtelen jutottak eszembe az elmúlt hetek történései. Az első együtt töltött napok, amikor lekezelte a sebeimet. Amikor hirtelen felindulásból véletlenül kórházba kerültem miatta, és az azt követő félreértés. A vita, amikor már Minjun velünk volt, és nem törődött vele. A békülés, amikor a legelső szeretkezés történt meg kettőnk között. Az azt követő rózsaszín köd, ami mindkettőnk elméjében fellépett. A délutánok, amikor a kisfiút Jinhez küldtük, hogy el tudjunk közösen tölteni pár vágytól túlfűtött órácskát. Az a kettő hét, ami utána következett. Szörnyű volt, egy szenvedés.
De végül megérte kivárnom, hisz akkor történt meg az eljegyzés.

Most pedig, a karjaiban fekszek, fejemet mellkasára hajtva. Kissé még mindig bódult állapotban, légzésemet rendszerezni próbálva. Csontos ujjait hajzuhatagomba vezeti és lágyan kezdi fejbőrömet ápolgatni.
Elmondhatatlanul szerelmes vagyok belé, és valahogy úgy érzem, ez a szerelem nem fog egyhamar kialudni kettőnk között.

-Azt hittem ez csak egy öröklődő fogság lesz.

-De nem volt az. Szeretlek, Taehyung. Örökké.

-Én is téged, Jungkook. Örökké.

—————
Ki érzi úgy, hogy ez az utolsó rész?😏

Nem is fűznék hozzá több mindent most, nemsokára kiderül, hogy tényleg ez volt-e a vége vagy sem☺️

Azért, remélem tetszett! 💞

Puszi a pocitokra! 💚💚