Monika naplója (BEFEJEZETT)

14. rész

-Szeretnéd megnézni az albumokat, amibe a versek kerültek? Szerintem nagyon jók lettek.- mosolyogtam a fiúra. A többiek még mindig nem érkeztek meg... Fura..
-Oh igen.. Persze.- mondta gyorsan majd felkapta az egyik könyvecskét az asztalról.
-Szerintem is rohadt jók. Ez majd biztos segít az embereknek komolyabban venni a klubot.- húzta ő is halvány mosolyra száját.
-Remélem...- válaszoltam kicsit szórakozottan. Damon erre elkezdte lapozgatni az albumot, nézegette a benne lévő verseket.
-Mi ez?- tudakolta, de mivel nem tudtam mire kérdezett rá, így nem válaszoltam.
-Ah...- döbbent le teljesen.
-Damon? Mi a probléma?- néztem rá aggódva.. Mi baja lehet?
-Öhm.. Semmi...- motyogta zavartan.
-Gondolkoztam és azt hiszem inkább visszamegyek Sayoriért..- nem sokat fogsz érni vele, nekem elhiheted.
-Ah... Oké.. Próbálj meg hamar visszaérni kérlek!- köszöntem el tőle, majd miután Damon elég messze ért, óvatosan követni kezdtem. Ha baj van, azt ügyesen el kell tudnom intézni. A fiú a ház előtt állt és láttam rajta, hogy be fog menni.. A házban mivel biztos észrevett volna, így csak az ablakon át figyeltem. Nemsokára be is lépett és méglátta Sayori felakasztott alakját... És... Ekkor a játék becrashelt.. Mi a fasz? Elrontottam valamit? Azt hiszem jobb lesz ha kitörlöm azt a fruskát és újraindítom a játékot, még mielőtt nagyobb baj lenne. Damon még mindig Sayori hullája mellett hibáztatta magát, szóval úgy döntöttem, hogy itt az ideje egy END feliratnak. Most pedig... Ki kell törölnöm Sayorit és újraindítani a játékot... Könnyű meló lesz... Azt hiszem...