Monika naplója (BEFEJEZETT)

2. rész

Eltelt nagyjából az egész délután és nekem fogalmam sem volt róla, hogy mit csináltunk aznap, túlságosan is el voltam foglalva azzal, hogy Damont bámuljam és gondolkozzak rajta, hogy milyen jó lenne összejönni vele.. Egyszer csak mindenki rámszegezte tekintetét, várva, hogy mondjak valamit... Öhm... Egyáltalán miről volt szó? Ekkor eszembe jutott egy ötlet.
-Mit szóltok hozzá, ha otthon mindenki ír egy verset, amit majd holnap megmutatunk egymásnak?- igen, csak mondtam, ami előre meg volt írva nekem... Én se lehetek mindig kreatív! Szerencsémre mindenki helyeselt, amikor egyszer csak a fiú megszólalt..
-Lányok... Ez így mind szép és jó csak van egy kis probléma..- mondta a földet pásztázva..
-Mi?- kérdeztem, kicsit talán túl gyorsan.
-Hogy én sosem mondtam, hogy csatlakozom... Még nem döntöttem.. Egy csomó klub van...- a mondat közben egyre jobban halkult el a hangja, egyre inkább zavarban volt.. Uram atyám, ne! Nem hagyhat itt minket!!
-De..- kezdtem volna, de nem tudtam folytatni..
-Sajnálom.. Én azt hittem...- motyogta Yuri is..
-Hmph.- morgott Natsuki.
-Damon...- szomorkodott Sayori..
-Ti mind... Ahh jó.. Döntöttem... Az irodalom klubhoz csatlakozok!- mosolyodott el halványan Damon, mire mindannyian nagyon megörültünk. Nagyon izgatott lettem, bár a gyomrom is görcsbe rándult, hiszen eszembe jutott, hogy végig kell majd néznem, ahogy az a tökéletes fiú majd összejön az egyik barátnőmmel.... Nem tudnám valahogy meggátolni ezt?? Bárhogy... Rajta kívül már semmi sem számít nekem...