Monika naplója (BEFEJEZETT)

Epilógus

*Monika szemszöge*

Már nemsokára öt éve lakom Dannel. A DDLC-t nem sokkal Kiara távozása után letöröltük a gépről, hogy többet ne lehessen hatással az életünkre. Én elkezdtem írni és viszonylag hamar sikereim is lettek a szakmában, Daniel pedig egy informatikai cég vezetője lett. Gyakran utazgattunk, amit én mindig nagyon élveztem, hiszen imádtam új helyeket megismerni. Most épp például Egyiptomban járunk, a gízai piramisok földjén. Mivel a barátom már régóta el akart ide jönni, így szülinapjára leszerveztem az utazást. Most éppen egy helyi szállodában pihenünk.
-Moni képzeld!- nevetett fel a fiú a laptopja előtt ülve.
-Mit?- pillantottam fel rá.
-Egyik haverom letöltötte a játékot és meglepve meséli, hogy az egyik csaj hasonlít Kiarára. Hmmm nem is tudom miért... Meg mondjuk azt se, hogy huszonhárom évesen miért játszik ilyen játékokkal.- egyből felkaptam a fejem.
-Ugye ő képtelen lenne azt megtenni amit te? Kiara, vagy bármelyik lány ha kijutna, egyből bosszút akarna rajtunk állni.- kérdeztem egy kevés aggodalommal a hangomban.
-Úgyis legyőznénk őket. Ahogyan eddig.- odalépett hozzám majd átölelt. Mellkasába fúrtam a fejem és hagytam, hogy az illata elbódítson, mint mindig. Nem tudtam, hogy Dannek igaza van-e, de mindenesetre megnyugtatott. Mellette biztonságban éreztem magam. Tökmindegy hova megyünk vagy mit csinálunk, csak az a lényeg, hogy velem legyen. Mert akkor megállíthatatlanok vagyunk...

Vége

Igen, ez már itt tényleg a vég. Nem látom értelmét harmadik évadnak, befejezettnek tekintem a sztorit. Tudom eléggé összecsapott lett, főleg a vége, de azért remélem legalább egy kicsit élvezhető maradt ennek ellenére is. Ha esetleg tetszett a stílus, ahogy írtam, vagy hasonló, akkor nyugodtan pillants rá a többi sztorimra, hátha valamelyik megtetszik.
Sátán❤😈