Monika naplója (BEFEJEZETT)

13. rész

Csöndesen néztem a hullát.. Alig tudtam elhinni, hogy végre megszabadultam a bajaim okozójától... Kimentem a házból, becsuktam az ajtókat és visszatértem az iskolába, hogy elkezdhessük az új napot.. Meglepő módon még Yuri és Natsuki nem volt itt... Valamit elrontottam, vagy mi? Ekkor megérkezett Damon.. Ahw...
-Damon, te vagy az első!- üdvözöltem vidáman.
-Köszönöm, hogy ilyen hamar jöttél!- mosolyodtam el.
-Ez vicces, azt hittem, hogy legalább Yuri itt van már...- válaszolt jókedvűen. Elkezdtem pakolászni, de mivel láttam, hogy Damon nem nagyon szólal meg, ezért végül megtörtem a csendet.
-Meglepő, hogy Sayorit nem hoztad magaddal.- mondtam kissé szórakozottan.
-Ja, már megint elaludt.. A kis butus...- nevetett fel kicsit. Így is de tökéletes, ahw...
-Az ember azt hinné, hogy az ilyen fontos napokon egy kicsit azért jobban próbálkozik...- csóválta meg a fejét.
-Haha... Egy kicsit több felelősséget kellene vállalnod érte, nem gondolod? Főleg a tegnapiak után... Hagytad, hogy ma egyedül lógjon tudod...- hmm igen.. Megtudtam, hogy járni kezdtek... Pff... Lehet kicsit az utolsó mondatom félreérthető lett?
-Monika te tudsz róla, hogy járunk? Én a magam részéről még nem terveztem megosztani senkivel, Sayori ilyen hamar elmondta volna neked?- nem kellett, hogy elmondja, én anélkül is tudom...
-Én vagyok a klubelnök, persze, hogy tudok róla.- nevettem fel.
-Jézusom... De legalább nem tudod a teljes sztorit...- sóhajtott egyet a fiú.
-Oh ne aggódj. Valószínűleg sokkal többet tudok, mint ahogy azt hinnéd.- fúrtam bele a tekintetem az övébe.
-Eh?- meglepetten pislogott rám. Nehezemre esett, hogy ne mondjam ki, amit legbelül gondolok... Ezért inkább maradtam a barátságos mosolynál....