Tapmancs Öröksége {Harry Potter ff.} [Szünetel]

4. rész: Megismerés

Leültem mellé, de nem szólt senki egy szót sem egész a vacsora végéig. Utána McGalagony megmutatta hol a szobám, ahova be is rendezkedtem pár másodpec alatt egy bűbáj segítségével. Éppen végszóra nyitott be a szobába Hermione is.

-Szia! Hermione Granger. - nyújtott kezet kedvesen, amit kissé vonakodva megráztam.

-Willow Black. - biccentettem.

-Harryék a klub helyiségben várnak. - mondta, majd elindult, én pedig utána.

Egy piros kanapén ültek a kandallóval szemben, nekünk pedig épp háttal, de meghallották a lépéseinket, így megfordultak.

-Ron Weasley. - biccentett felém bevezetés nélkül a vörös.

-Harry Potter. - követte barátja tettét a fiú, de ezt már nagyon jól tudtam.

-Willow Black, de inkább csak Wi. - ismételtem el újra.

Ezután ők hárman leültek a kanapéra én pedig velük szembe húztam egy széket amire leültem. Pár perc csend következett köztünk, ami nekem igazából nem volt rossz, mivel szeretem a csendet.

-Tehát igaz. A keresztapám lánya vagy. - nyelt egy nagyot Harry, ezzel megtörve a közénk letelepedett csendet.

-Igaz. - feleltem szűkszavúan.

-De mégis...? - kereste a szavakat, hogy kérdéseket fogalmazhasson meg, de egyszerűen nem tudta, nem tudta, hogy most mit is kéne mondania vagy épp kérdeznie.

Nem hibáztatom. Tudom, neki is fontos volt Sirius és őt is épp annyira megrázta a halála, mint engem. Furcsa lehet neki, hogy annyi év után csak úgy megjelenek itt és felborítom a rendet. Megértem.

-Először is, elszeretném mondani, hogy tudok mindenről, ami az elmúlt 5 évben itt történt, Tudok rólatok nagyjából mindent. Olyan, mintha ismernélek titeket a kezdetektől fogva. Sirius, Dumbledore és Hagrid elmondott mindent. Másfelől viszont akkor most én is mesélek nektek. - kezdtem el, majd elmeséltem nekik, hogy én ki vagyok.

Nem szeretek magamról mesélni, így csak a számukra érdekes dolgokat mondtam el, az élettörténetem meséjét inkább magamnak megtartom.

-Ez pedig az apám jele. Akkor jelent meg, mikor meghalt. - fejeztem be a mesélésemet ezzel a mondattal és felhúztam a talárom ujját, ezzel felfedve a mancs nyomot. - Harry, azért vagyok most itt, hogy segítsek nektek Voldemort ellen. Apa nagyon sok dologra megtanított. 5 év anyagát sikerült neki belesüríteni 1 évbe vagy még többet is, amíg vele éltem. Ha már eddigi 14 évemet abban a hitben éltem le, hogy mugli vagyok, akkor most szeretném megadni a tartozásomat a varázsvilág felé is. Na meg nektek, hogy elmulasztottam 5 évet a Roxfortból. - mondtam végül, majd végignéztem rajtuk.