Tapmancs Öröksége {Harry Potter ff.} [Szünetel]

35.rész: Újra négyen

*Másnap*

Arra keltem fel, hogy Harry Hermione, majd az én nevemet kiáltja. Ásítottam egyet, majd fáradtan követtem vörös hajú barátnőmet ki a sátorból. Először csak annyit hallottam, hogy kiabál, de amint utolértem, megláttam Ron-t. Egyből megértettem, hiszen Ron csak úgy hetekre eltűnt, majd felbukkan. Minden esetre én egy halvány mosolyt eresztettem a fiú felé, aki csak biccentett, miközben Hermione kiabált vele, ami azért szerintem jogos. Csak ezután láttam meg, hogy Ron kezében van Griffendél Godrik kardja, emellett pedig az elpusztított medál.

-Remélem ezt - mutattam Ron keze felé. - részletesen elmesélitek. - mondtam, miután a vörös hajú fiú is elmesélte hogy jutott el hozzánk.

Ezután bementünk a sátorba és Harry elmesélte, hogy az esete egy őzsuta patrónusát látta, amely elvezette őt a kardhoz, amely egy befagyott kis tó alján volt, de a nyaklánc megpróbálta megölni, viszont Ron megmentette, majd el is pusztította a gonosz tárgyat.

*Később*

-Elkell mennünk Xenophilius Lovegood-hoz. - jött be a sátorba Hermione.

-Mi? Miért? - kérdezett vissza Harry.

-Itt ez a jel. - mutatta nekünk a könyvben lévő háromszöget, melyben egy karika van és vízszintesen egy vonal. - Mindenhol ott van. Ezt a levelet Dumbledore írta Grindelwald-nak, de szinte mindenhol ott van. A mesekönyvben, a Godric's Hollow-i temetőben. - magyarázta el nekünk.

-Igen. Luna apjának a nyakában ilyen medál volt Bill és Fleur esküvőjén. Ő biztosan tudja, hogy mi ez. - értettem vele egyet, mikor visszaemlékeztem.

Végül Ron és Harry is beleegyezett, így megbeszéltük, hogy másnap elmegyünk hozzá.

*Másnap*

Kora reggel el is indultunk, így délután oda is értünk. Az ajtó előtt megálltunk, majd Hermione kopogott. Ő nyitott ajtót.

-Ti meg kik vagytok? - nézett végig mindannyiunkon.

-Jó napot uram! Harry Potter vagyok, találkoztunk az esküvőn. Bemehetnénk? - lépett előre Harry.

Kissé furcsa pillantásokat vetett ránk, de aztán beengedett és leültünk a nappaliba.

-Miben segíthetek nektek? - kérdezte, majd beleivott teájába.

-Minket az a függő érdekelne, amit a nyakában hordott az esküvőn. - nézett rá Harry.

-Ez? - kérdezte, majd kezébe vette a nyakában lógó jelet. - Ez a halál ereklyéinek a jelképe. Feltételezem ismeritek a három fivér meséjét. - vezette végig rajtunk tekintetét.

Közülünk csak Ron és Hermione ismerte, az utóbbi pedig elő is vette a mesekönyvét, majd elkezdte felolvasni.

Lényegében arról szól, hogy mivel a három fivér kijátszotta a halált, jutalmul kérhettek valamit. A legidősebb egy mindennél erősebb pálcát kért, mit egy közeli bodza fa ágából készített neki a halál. A középső egy olyan eszközt kért, melyen feltudja támasztani halott szeretteit, amit a folyóból kivett kőből készített a halál. A harmadik pedig csak azt kérte, hogy ne találjon rá a halál, így az a saját láthatatlanná tévő köpenyét adta oda neki. Az első fivért megöltek álmában, hogy elvehessék tőle a pálcátm a második saját kezével vetett véget életének, mivel feltámasztott mátkája nem találta helyét az élők között. A legkisebbik pedig jól elbújt a Halál elől. Csupán aggastyán korán vette le magáról a köpenyt és adta fiának, majd régi barátként fogadta a halált.

-Így van, ezek a halál ereklyéi. - helyeselt Xenophilius.

De Harry így sem értette, így a férfi keresett egy papírt és egy pennát. Rajzolt egy vonalat, ez volt a bodza pálca, majd rajzolt egy kört, amely a feltámadás köve volt, végül pedig a háromszög, mely a varázsköpenyt képviselte, akinek pedig megvan e három, legyőzi a halált.