Az üldözött Hercegnő

Huszonkettedik

Lassan kinyitottam a szemeimet, aztán visszazártam és ezt addig ismételtem, míg végül sikerült nyitva tartanom. Egy idegen szobában voltam, a falak barackszínben úsztak néhol szürke kacifántos minták törték meg, a hatalmas ablakokat félig eltakarták a nehéz függönyök, így a beszivárgó napsugár miatt félhomály vett körül. Síri csend volt, semmi mozgást nem hallottam ami némiképp megnyugtatott.

Az ágy nagyon puha volt, kényelmes és meleg, pont mint otthon. Semmi pénzért nem keltem volna ki belőle, de úgy éreztem, talán jobb lenne minél hamarabb eliszkolni innen. Miután megmozgattam a végtagjaimat, óvatosan felültem az ágyban, de ezzel együtt elindult egy köhögőroham a tüdőmből. Felálltam és lassan eltámolyogtam a kis faasztalhoz ahol egy pohár víz és egy kis gyümölcs állt. A vizet egy hörpintésre megittam, ami csillapította a köhögésemet.

Lépteket hallottam a folyosóról, ami miatt teljesen lefagytam és csak figyeltem amint kinyílt az ajtó. Egy idősebb cseléd lépett be, akit még egyszer sem láttam, de ez nem volt újdonság, tekintve milyen hatalmas volt ez a kastély. Kedvesen rám mosolygott és lerakott néhány dolgot az ágy szélére, aztán felém fordult.

- Hogy érzed magad kedvesem? - közelebb lépett hozzám, aztán váratlanul kezét a homlokomra tette és elhúzta a száját - Hol jártál, hogy ennyire meghűltél? William herceg tegnap éjjel azzal rontott be a szobámba, hogy egy kislány összeesett a szobájában. Nagyon megijedtem, mert olyan arcot vágott mintha... - itt megakadt egy pillanatra, de aztán legyintve folytatta - Na mindegy is, a lényeg hogy jobban vagy. De attól még nagyon sokat kell ma pihenned.

Az ablakhoz sietett és szélesen kitárta, így beáradt a friss reggeli levegő, ami nagyon jól esett még akkor is ha jelen pillanatban úgy remegtem mint a nyárfalevél.

- Most szépen elmész mosdani, addig hozok fel neked reggelit, mert látszik rajtad hogy túl keveset eszel. Tessék - a kezembe nyomott egy nagy törülközőt és egy darab szappant - a folyosón balra a második ajtó. Nyugodtan használj mindent ami ott van.

Olyan gyorsan hagyta el a szobát, hogy néhány perc után azt is megkérdőjeleztem, hogy egyáltalán ott volt. Kipillantottam a folyosóra ami szerencsére teljesen üres volt, így gyorsan elosontam a második ajtóhoz és beléptem a fürdőszobába. Először csak ámulva néztem a hatalmas mosdókádat, ami már tele volt habos vízzel. A polcokon különböző színes szappanok és krémek sorakoztak, a sarokban egy egész alakos tükör kapott helyet. Nem akartam hogy kihűljön a víz, ezért pillanatok alatt ledobáltam a ruháimat, bemásztam a meleg vízbe és teljesen elmerültem benne. A remegésem kis idő múlva enyhült, az izmait elernyedtek és úgy feküdtem az illatos vízben, mint egy hulla. Nem is sejtettem, mennyire hiányzott már ez a lazítás, amíg meg nem kaptam. Amikor kezdett kihűlni a víz, gyorsan megmostam a hajamat is, aztán bebugyoláltam magam a puha törülközővel.

Lassan a tükör elé sétáltam. Mióta elhagytam az otthonomat, azóta nem volt alkalmam rá, hogy a külsőmmel foglalkozzak. Megdöbbentem a kinézetemen, még csak nem is hasonlítottam arra az életvidám lányra aki mindig is voltam. Le voltam fogyva, az arcom beesett volt és olyan sápadt, mint a fal. Mégis a szemeim árulták el leginkább, hogy mennyire nem voltam rendben. Azok a csillogó tengerkék íriszek, melyeket az apám mindig is megcsodált, most fénytelenül bámultak vissza rám. Csak szomorúság és félelem áradt belőlük. Soha nem akartam ilyenné válni, de ez a hely egyre inkább tönkretett.

Elkaptam a fejemet és visszaindultam a szoba felé, ahonnan kijöttem. Amikor odaértem kicsit meglepődtem, ugyanis az ajtó résnyire nyitva volt, de nem foglalkoztam vele tovább, azt gondoltam, hogy az idős hölgy jött vissza a reggelivel. Egy mozdulattal beljebb löktem a fehér ajtót és beléptem a szobába. Az asztalon tényleg ott volt egy egész tálcányi étel, ami alig fért el rajta. Elindultam az asztal felé, de ekkor váratlanul becsukódott mögöttem az ajtó. Egy szempillantás alatt megfordultam, azt hittem kiugrik a szívem a helyéről, amikor szembe kerültem a herceggel. Csak néhány lépésre volt tőlem, tekintetét fel le járatta rajtam és lassan közelebb sétált hozzám. Hirtelen nagyon zavarba jöttem, amikor rájöttem hogy csak egy darab törülköző takarta a testemet. Megpróbáltam eljutni az ágyig ahol egy tiszta köntös feküdt, de a férfi elállta az utamat.