𝚂𝚝𝚞𝚌𝚔 𝚆𝚒𝚝𝚑 𝚈𝚘𝚞 [𝚂𝚊𝚗 𝙵𝙵]

something different

Másfél évvel ezelőtt

- Tuti, hogy most csak szivatsz. Esküdj az életedre! - utasított Soo Han a telefonon keresztül, én pedig a szívemre tettem a kezem.

- Esküszöm. Choi San a nyolcadik KQ Fellaz tag.

- Ilyen nincs. - hallatszott Jong Hyuk hangja. - Ez csak valami prank.

A barátaim nem akarták elhinni, hogy San egy egész titkos életét folytatott mindvégig, miközben azt hittük, hogy ugyanolyan átlagos egyetemista, mint mi vagyunk. Miután reggel felhívtak megkérdezni, hogy milyen volt az első napom, egy kicsit még húztam az időt, és meséltem a fiúkról. Majd pedig ledobtam a bombát.

- Már bocsánat, de nem is tud táncolni. - jegyezte meg Soo Han. - Láttam már táncolni ezer meg ezer buliban, csak össze-vissza csápol, ahogy mi is.

- Nem, tényleg tud táncolni. - szólt közbe Jong Hyuk. - Csak olyankor be van rúgva.

- A saját két szememmel láttam, hogy mindenkit lenyomott a többi gyakornok közül. Én sem akartam elhinni.

- Jade, kérlek, mondd, hogy be tudsz juttatni. Látnom kell. - könyörgött Soo Han. - Addig nem fogom tudni elhinni.

- És rendesen maszkban mászkál, meg minden? Komolyan egy banda tagja lesz? - kérdezgetett Jong Hyuk.

- Holnapután gyertek be, majd azt mondjuk, hogy csak engem akartok meglátogatni. - javasoltam. - És beszöktetlek titeket egy próbára.

- Köszi, köszi, köszi, imádlak.

- Zsír, öltözzünk mi is táncosoknak, vagy...

- Csak gyertek úgy, ahogy akartok. - legyintettem. - Annyi ember van itt, hogy senkinek sem fogtok szemet szúrni.

- Ez a tökéletes lehetőségetek, hogy rendbe hozzátok a barátságotokat, vagy akárminek is hívjátok ezt. - mondta Soo Han. - Ha együtt dolgoztok, végre felnőttként kell funkcionálnotok, az pedig csak jót tesz.

- Szerintem máris elege van belőlem. Vagy talán csak beképzelem. - gondolkodtam hangosan. - Viszont egy valamit nem értek. A fiúk szerint eddig eszében sem volt beköltözni, de most meggondolta magát, és már fél lábbal itt is lakik.

- Miattad. - felelte egyszerűen Jong Hyuk. - Elmesélted neki, hogy felvettek, és megijedt, hogy nem fog annyit látni, mint eddig, szóval ment utánad.

- Eddig nem akart látni. - emlékeztettem a sok szemétségre amit művelt, és minden egyes kihagyott bulira. - Most mitől változott meg csak így?

- Csak ne legyél szemét vele, oké? - kérte Soo Han. - Tudom, hogy próbálod néha ellökni magadtól, de legutóbb is minket zaklatott, hogy mi bajod van vele.

- Megpróbálok kedves lenni, de ha bármivel is az agyamra megy, nem ígérhetek semmit. - fenyegetőztem. - Egyetlen hamis ígéret, és levegőnek fogom nézni utána.

- Három nap alatt megbocsájtasz neki.

- Maximum. - tette hozzá Jong Hyuk.

- Na jó, este beszélünk srácok, most dolgom van. - zártam rövidre a beszélgetést így, hogy a túl jó szívem lett a téma.

- Azért ne felejts el tájékoztatni minket, ha történik valami.

- Úgy lesz.

De azt mégis elfelejtettem megemlíteni, hogy a "dolgom van" ebben az esetben nem munkát takar. A fiúk (San kivételével) már mind a dormban vártak, és hihetetlenül megörültek, amikor beléptem az ajtón.