A legjobb barátom voltál(Kempf Zozo ff)

Tábor harmadik napja

Zozó szemszöge:

Reggel kipihenten ébredtem. Végre hasznukra leszek a többieknek is. A mai napra beterveztünk egy korizást is. A legtöbb táborozó hozott magával korcsolyát szóval nincs akadály.

-Jó reggelt.-köszöntem a reggeli rekedtes hangomon.

-Szia. Elindulok a gyerekeket is felkelteni. Így gyorsabb lesz és nem csak Patrik csinál akkor valamit.

-Oké. Mindjárt megyek veled csak fel kéne öltözni, nem gondolod?-nyújtottam felé a tegnap kikészített ruháját.

-Basszus köszi. Egy pillanat és mehetünk.

-Én felöltöztem, de még fogat mosok, bejöhetsz ha szeretnél.

-Megyek.

A sötét karikákat eltűntette a szeme alól, és már mehettünk is.

-Liza, véletlenül az nem az én pulcsim rajtad?

-Direkt a tiéd van rajtam, ez nem véletlen.

Elkezdett felém futni, és a hátamra ugrott.

-Le foglak dobni, ha ennyit mocorogsz.

-Ha meg mered tenni, féltsd az életed-mondta nevetve.
————Reggeli után————
A reggelivel végeztünk. Már csak páran itták a kávéjukat. Hamarosan indulhatunk is biciklizni.

-Sziasztok. A mai program a következő. Most reggeli után mindenki összeszedi a biciklijét és a védő felszereléseket. Lent az aulában találkozunk. A benti pályára megyünk mert kabátban nem akarok biciklizni a nélkül meg megfagyunk. Szóval bent leszünk. Ezután szabad foglalkozás, de egy órakor szintén az aulában találkozunk a tóra megyünk korizni. Az esti biciklizést kihagyjuk, mert valószínű mindenki fáradt lesz.-ismertettem gyorsan a mai napot.

-Zozó otthon hagytam a sisakomat,hazamegyek, de sietek vissza. Menjetek el nélkülem ott találkozunk.

-Eldoblak kocsival, csak szólok valakinek, hogy ne várjanak.

-Nem kell szólni, hallottam-mondta Beni

-Na gyere, szedjük össze azt a sisakot.

-Menjünk.

Amikor a pályára értünk már mindenki jobbnál jobb trükköket gyúrt. Patrik az egyik idősebb fiúnak a flairt tanította.

-Mit szólnál egy Game of bike-hoz?

-Benne vagyok, a tét legyen az, hogy ki választ filmet az este.

-Akkor csapatokban játszunk. Velem van Imi és Patrik.

-Akkor én leszek Danival és Benivel-mondtam

Srácok Game of Bike gyertek ! Kiáltottam el magam.
A táborozókat leültettük az egyik ív mellé. Ott nem fognak minket zavarni. Tegnap úgy is azt akarták, hogy mutassak nekik valamit, ma láthatnak biciklizni.

A két csapat kialakult a trükköket sorra adtuk be amikor elérkezett az utolsó kör a szaltót mindenki gyönyörűen megcsinálta a csapatomból. Hátra szaltó volt a feladat. Imi és Patrik is beadta következett Liza.
Bíztam a lányban, mivel mindig hibátlanul teljesíti ezt a trükköt. A REZI mellé érkezett.
Azonnal szaladtam oda hozzá. Patrik az ölébe vette a lányt. Nem reagált ránk. Körülbelül 1,5-2 perc múlva felébredt.

-Liza jól vagy? A REZI mellé érkeztél szaltóból.

-Persze, csak kicsit szédülök.

-Ha nem múlik el szólj, és megyünk a kórházba.

-Jó, itt maradsz velem? Nem állok vissza játszani.

-Szerinted engedném, baromi  nagyot estél. Maradok.

A vállamra hajtotta a fejét és innen nézte a játék folytatását. Végül a srácok nélkülünk játszották le, a csapatok felbomlottak egyéniben folytatták. Dani nyerte ezt az egészet. Gratuláltunk neki, és a kori pályára indultunk. Vagyis a tóra.

-Gyerekek nem muszáj egyből a jégre menni, pihenhettek egy kicsit ha szeretnétek. Aki nem tud, vagy nem szeretne korizni annak nem kell, nem kötelező semmi. Viszont csak óvatosan. A jég 17 cm vastag szóval biztonságos, de egymásra is vigyázzatok. A kisebbeket segítsék az idősebbek. Jó szórakozást.

-Hogy érzed magad?- kérdeztem Lizától.

-A szédülés elmúlt, viszont az oldalamon biztos lesz pár lila folt.

-Nagyon fáj?

-Nem, menj nyugodtan a jégre. Nem kell miattam kimaradni belőle.

-Jössz te is?

-Ahhj megyek, túlságosan szeretek a jégen siklani.

Liza szemszöge:
Zozó nagyon aranyos volt, végig vigyázott arra, hogy nehogy valami bajom legyen. A korcsolyázás után megvacsoráztunk és a szobákba vonult mindenki.
Mindkét Kempf gyereket nagyon szeretem, de Zozóval valahogy mindig jobban megtaláltam a közös hangot. De ettől függetlenül Patrikkal is sok időt töltök, csak bátyjával többet.

-Elmegyek fürödni, majd szólok ha kész vagyok-mondta

-Oké, siess.

Miután mindketten megfürödtünk bedőltünk a pihe-puha ágyba.

-Mutasd az oldalad, hol ütötted meg?

A pólómat óvatosan felhúztam és az említett helyre mutattam.
-Itt.

-Ez fáj?-simította meg azt a részt ahol piros volt a bőröm

-Csak egy kicsit, nyugi nem lesz semmi bajom. Pár nap múlva már nem is érzem. Viszont ezt felvehetem? Fázok.-nyúltam a pulcsija felé.

-Lassan több felsőmet hordod te, mint én.-elnevette magát.

Az esésem óta nem  nevetett.