𝘈 𝘋𝘙𝘌𝘈𝘋𝘓𝘖𝘊𝘒𝘚 𝘎𝘜𝘠 || ✔

- 1.könyv/10.fejezet;

A kinti foci pálya mellett lévő lelátóknál ültem és olvastam. A hajamba túrva épp lapoztam amikor valaki a szemem elé tette a kezét.
A kezeimmel a két kézhez nyúltam és halványan elmosolyodtam.

- Ricsi? - kérdeztem mire az idegen leengedte a kezét előttem majd elém lépett. - Miért nem a fiúkkal vagy? - kérdeztem kíváncsian.

- Mert őket már ismerem - mondta egyszerűen majd mellém ült és a kezébe vette a könyvem. - Te még nem meséltél magadról - nézett a szemembe.

- Miért érdekel téged, hogy milyen vagyok vagy milyen volt az életem? - zavartan nézett rám mire várakozóan tekintettem rá. - Ha válaszolsz erre akkor én is mesélek - mondtam ki egyszerűen mire bólintott.

- A barátom vagy, a barátokat pedig ismerni kell - vonta meg a vállát.

Nem tudom miért, de rosszul esett, hogy a barátjának nevezett. Csak egy barátnak. Nem tudom mi üthetett belém, nem lehetek tényleg szerelmes belé, hiszen ő csak egy barát.
Mikor újra Ricsire tekintettem észre vettem, hogy engem figyelt. Lesütve a szemem a fülem mögé tűrtem egy tincsem.

- Nem itt születtem - kezdtem bele hirtelen. - Kanadába születtem, anya miatt jöttünk csak Budapestre. Nem szeretett Kanadában lakni, nem szerette apukám szüleit sem - mondtam. - Ott 7 éves koromtól egészen 13 éves koromig hokiztam - folytattam. - Talán ez az egy dolog ami hiányzik onnan meg az unoka testvérem és a barátaim - mondtam nyugodtan.

Érdeklődve figyelt tovább mire megvontam a vállam és szét tártam a kezem.

- 5 éves koromtól tanulok franciául - mondtam ki hirtelen. - A nagyszüleim azt akarták, hogy más nyelven is tanuljak meg, de végül csak ez lett belőle - dőltem hátra.

- Komolyan már 5 éves korodtól tudsz franciául? - kérdezte hitetlenkedve.

Nevetve bólintottam majd én is kérdezgettem újból őt. Egyszerűen jól éreztem magam vele. Úgy éreztem, hogy amikor velem van akkor nem eshet semmi bajom.
Amikor kicsöngettek felkaptam a fejem. Ricsi felállt mellőlem majd a kezét nyújtotta.

- Milyen udvarias - mondtam neki mire közelebb hajolt hozzám.

- Ne mond el senkinek sem, rossz fényt vetne rám -suttogta mire felnevettem.

- Ne aggódj, a titkod jó helyen van - feleltem neki mire szorosan átölelt.

A kezeim esetlenül a dereka köré vontam majd a vállába temettem az arcom. Mosolyogva viszonoztam az ölelését. Egyik kezével végig simított a hajamon majd ő is a derekam köré vonta a kezeit mire kirázott a hideg....

...
Remélem tetszik!
Folytatás következik!
Janka

(gratulálhatok, sikeresen kiléptem a google fiókomból mikor új jelszót kértem 👍 de most nem fogadja el azt a jelszót. Így nem tudom használni a classroom-ot és a play áruházat.
Csak én lehetek ilyen szerencsés 😅👍)