Mosolyogva pakoltam be a könyveim a szekrényembe miközben Virág folyamatosan beszélt hozzám. Már fejben a deszka parkban voltam amikor Virág meglengette előttem a kezét.
- Mi az? - kérdeztem zavarodottan.
- Mi lenne, ha a hétvégén nálatok lennék? Szerintem oan naon jó lenne - mondta boldogan mire még nagyobb lett az arcomon a mosoly.
- Szerintem is nagyon jó lenne - feleltem neki. - Hívhatnánk Kingát is - mondtam neki mire hevesen bólogatni kezdett.
- Szólok is neki - mondta hirtelen majd elszaladt.
Hitetlenkedve nevettem fel miközben elképzeltem, hogy Kinga, hogyan is reagálhat majd erre.
Miután Virág nem jött vissza elmentem a mosdóba. Mikor végeztem már léptem volna ki a fülkéből amikor meghallottam Edina és Rami hangját.
- Ezért utálom Kingát - hallottam Edinát. - Elegem van a parancsolgatásaiból - folytatta.
- Ja, és Renátával mi van? - nevetett Rami gúnyosan.
- Rentaival? - kérdezett vissza Edina, de választ erre nem hallottam. - Egy ribanc lett belőle, bár eddig is az volt - nevetett.
Erőtlenül ültem vissza a - mostmár lehajtott - wc fedélre. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon amikor meghallottam a következő mondatokat.
- Ja, elsőnek Cortez most meg Ricsi - mondta Rami. - Ráadásul legjobb haverokkal kezdett ki - folytatta tovább. - Undorító, mehetne vissza onnan ahonnan jött - tette hozzá.
A könnyeim letörölve álltam fel majd határozottan kiléptem a Wc-ből. Edina és Rami meglepődve nézték rám majd mindkettő arcán megjelent egy gúnyos vigyor.
A wc-t ott hagyta mentem végig a folyosón majd kiléptem az iskola kapuján. A lépcsőnél ott áll a szokásos csapat amiért minél gyorsabban el akartam iszkolni onnan.
- Na mi van Rentai? Csak nem sírtál? - szólt nekem oda és jött volna közelebb hozzám amikor hirtelen megtorpant.
- Hagyd békén Rent, már ezerszer elmondtam - hallottam Ricsi hangját.
Megakartam köszöni neki, de inkább csak minél előbb eliszkoltam onnan úgy, hogy vissza sem néztem. Lehajtott fejjel indultam el afelé a cukrászda felé amit még Jacques mutatott nekem. Az épületbe belépve azonnal megcsapott a finomabbnál finomabb sütemények illata, de ahelyett, hogy ettem volna csak egy karamellás csoki shaket kértem.
A számat rágva vettem elő a fényképezőgépem majd kezdtem el azzal babrálni.
- Hölgyem - szólt nekem egy mély hang. - A rendelése - tett le elém egy poharat.
- Köszönöm - suttogtam majd belekortyoltam a még forró italba.
A könyökömön támaszkodtam éppen amikor nyílt ismét az ajtó. Nem törődtem vele hiszen, úgyis sokan szoktak ide járni.
- Szomorúnak tűnik a hölgy - tett le elém egy kéz egy csokis muffint amin kávés hab volt. Imádtam ezt a sütit. - Esetleg felvidíthatom? - kérdezte mire feltekintettem.
A szemem azonnal találkozott Ricsiével. Halványan elmosolyodtam majd bólintottam.
- Köszi - suttogtam. - Miért jöttél utánam? - kérdeztem.
- Mert szomorú voltál - felelte egyszerűen. - Na, öntsd ki a szívedet - támaszkodott az össze kulcsolt kezére....
...
Remélem tetszik!
Folytatás következik!
Janka
YOU ARE READING
𝘈 𝘋𝘙𝘌𝘈𝘋𝘓𝘖𝘊𝘒𝘚 𝘎𝘜𝘠 || ✔
Fanfiction𝗔 𝗗𝗥𝗘𝗔𝗗𝗟𝗢𝗖𝗞𝗦 𝗚𝗨𝗬 /𝗕𝗢𝗢𝗞 𝗢𝗡𝗘/ ❝ sokszor rossz emberbe szeretünk bele, s ezt későn vesszük észre. az, aki mindig is úgy gondolta, hogy tökéletesek vagyunk, talán az a személy, akiről nem is gondolnánk. talán egy legjobb barát, egy...
