𝘈 𝘋𝘙𝘌𝘈𝘋𝘓𝘖𝘊𝘒𝘚 𝘎𝘜𝘠 || ✔

- 1.könyv/16. fejezet;

A nap hamar eltelt. Már az utolsó előtti óráról csöngettek ki. Virággal a tesi terem felé vettük az irányt. Mielőtt még oda mehettünk volna a szekrényemhez léptem.
A naplóm és a könyveket tettem be, mikor Virág elkezdett mellettem topogni.

- Valami baj van? - kérdeztem zavartan, mire felkapta a fejét.

- Aa, dehogy - legyintett. - Csak naon kell pisilnem - kezdett ugrálni.

- Elmenjek veled a mosdóba? - érdeklődtem a számat rágva, de csak megrázta a fejét.

- Nem, Zsoltival fogadtunk, hogy melyikünk megy előszót vécére - magyarázta, mire csak bólintani tudtam.

- És mit kap a győztes? - érdeklődtem.

Virág egyből mesélni kezdte, hogy igazából nincs is semmilyen nyeremény. A szememet forgattam amikor meghallottam, hogy Zsolti ötlete volt az egész. Nagy nehezen indultunk el végül az öltözők felé, de Virág nem bírta.
Nyafogva szaladt be a lány mosdóba ezzel magamra hagyott.

Lassan léptem be az öltözőbe majd letettem a cuccaim az ablak előtti padra. A nadrágot váltottam át először majd levettem a pólóm is. A tesi pólóm kerestem, de nem találtam. Zavartan forgolódtam körbe, de sehol sem találtam még mindig.

- Ezt keresed, Renáta? - kérdezte hirtelen egy hang mögöttem.

Ijedten fordultam a hang felé, majd Edinát pillantottam meg. Gúnyos mosollyal nézett végig rajtam.
Dühösen léptem felé majd kiakartam kapni a kezéből a pólót, de hátra dobta a pólót Raminak.

- Muszáj ezt csinálnotok? - akadtam ki. - Mit tettem ellened, hogy ennyire nem hagysz nyugodni? - kérdeztem Edinára nézve.

- Mert elvetted tőlem! - kiáltott vissza majd mögém intett.

Mögöttem Ivett állt és a rendes pólóm tartotta a kezében. Dühösen, egyben ijedten ugrottam felé, de ő gyorsabb volt. A tesi pólómmal és a rendes pólómmal a kezünkben rohantak ki az öltözőből, mire én utánuk indultam.
Nem gondolkodtam arról, hogy mit is teszek hanem folytattam a rohanást.

- Edina! - kiáltottam neki, de semmi haszna nem volt.

Edina, Rami és Ivett az udvar felé futottam, én pedig utánuk. Az udvar foci pályáján álltak meg, mire oda értem és kiakartam kapni a kezükből a pólóm.
Nem, hogy nem tudtam, de még Rami mögém is állt és előre lökött. A földre kerültem és a kezemre támaszkodtam, de nem keltem fel. Fájdalom nyilalt az oldalamba, de nem érdekelt.

- Na mi van Renáta? Sírni fogsz? - nevetett fel Edina.

Mielőtt még válaszolhattam volna, Tami hangját hallottam meg.

- Ott vannak! - mondta valakinek, de nem voltam képes arra nézni.

- Mit képzeltek magatokról? Ha!? - hallottam Ricsi ideges hangját.

Nagyot sóhajtva hunytam le a szemem, majd kissé homályos tekintettel fordultam Ricsi felé.
Lassan ültem fel majd a térdem kezdtem el nézni. A nadrágom kiszakadt, de ez volt jelenleg a legkisebb problémám.

- Nektek valami bajotok van - morgott tovább Ricsi. - Szálljatok le Ren-ről - tette hozzá majd Tami felé fordult és bólintott neki. - Most menjetek - intett az ajtók felé.

Mikor a lányok eltűntek akkor vettem észre, hogy a pólóim is eltűntek. Király, vitték magukkal a pólóim is.
Nagyot sóhajtva próbáltam kiegyenesedni, de nem ment. Amint kiakartam húzni magam, a fájdalom erősödött az oldalamnál.

- Várj Ren - nyugodott le Ricsi majd elém térdelt.

Először egy melegebb pulcsit adott rám aminek az illata nagyon hasonlított az övéhez. Mikor ezt sikeresen felvettem a derekamhoz nyúlt és felemelt.
A jobb térdem fájt és az oldalam, de így, hogy Ricsi fogott egyik sem volt nagyon borzalmas.

- Megütötted valamidet? - érdeklődött kedvesen.

Hangja egyátalán nem hasonlított ahhoz, ahogyan Edináékkal beszélt.

- Az oldalam és a térdem - motyogtam majd megpróbáltam a lábamra nehezedni, de azon nyomban fel is szisszentem.

- Gyere, elviszlek a védőnőhöz - motyogta.

Dühösnek látszott, de tudtam, hogy nem miattam az és nem is Edina miatt. Nap közben is sokkal feszültebb volt és nem nevetett annyit.
Az ajkamba haraptam és lehajtottam a fejem. Megakartam kérdezni tőle, hogy mi történt ma, hogy így viselkedik, de nem mertem. Féltem, hogy rosszabb lesz így a hangulata.

- Ren - hallottam meg hirtelen a hangját.

Felkaptam a fejem és a szemeibe néztem, de azonnal el is kaptam onnan a tekintetem.

- Biztos minden rendben? - érdeklődött majd az állam alá nyúlt és maga felé fordította az arcom.

- Persze - sóhajtottam majd halvány mosolyt erőltettem az arcomra. - Köszi, hogy segítesz - suttogtam.

- Ezt nem kell köszöni, de azért szívesen - vigyorodik el. - Tudod, egy lovagtól ez elvárható - húzta ki magát.

- Ricsi, te minden vagy csak nem lovag - nevettem fel.

- Ne féljen hercegnő, a lovagja megmenti! - kiáltott fel majd hirtelen mozdulattal felkapott a kezei köze.

Sikongatva nevettem majd a karom Ricsi nyaka köré vontam.

- Megment a sárkánytól? - kérdezem Ricsi szemeibe nézve.

- Igen, az Ediniszta sárkány hamarosan vissza térhet - mondta suttogva. - De itt a hős lovag, ki mindenkit legyőz! - kiáltott újra.

- Remélem, hogyha legyőzött mindenkit akkor leteszi Rentait és megy órára! - ordította el magát Máday.

- Oh, Máday tanárnő, nagy baj van. Ren-t legyőzték és megsebesítették, de ne féljen. Én megmentem! - mondta még mindig kiáltva.

- Elnézést, Ricsi csak a védőnőhöz akart vinni - magyaráztam kimentve magunkat ebből a szituációból.

- Akkor rendben, de siessenek - forgatta szemeit Máday.

- Héj, én vagyok a megmentő - duzogott Ricsi.

Nevetve tűrtem, hogy továbbra is vigyen majd a vállára hajtottam a fejem. Elég kényelmes volt így lenni. Olyan otthonosan éreztem magam...

.....
Remélem tetszik!
(végre egy hosszabb rész. Remélem tetszik és továbbra is olvasni fogtok.)

Ti melyik szjg-s fiút szeretitek a legjobban?

by: Janka