Mikor az iskolához értünk mentem volna gyorsan tovább a többiektől, de Ricsi megragadta a karom és vissza húzott maga mellé.
- Császtok - intett a többieknek majd Cortezhez hajolt és lepacsizott vele.
- Sziasztok - intettem elég bénán.
- Csoki - intett vissza ugyanúgy Zsolti. - Van egy remek ötletem Reni - lépett mellém azonnal még mielőtt újra megpróbálkozhattam volna lelépni. - Ma délután a garázsban lettünk volna, de Dave-vel kitaláltuk, hogy inkább menjünk moziba - magyarázta. - Gyere velünk - tette hozzá hirtelen.
A mondata eléggé meglepett. Hirtelen körbe néztem majd ismét rátekintettem. A többiek várakozóan néztek engem mire megvontam a vállam.
- Hogyha akarjátok - suttogtam.
- Persze, hogy akarjuk - mondta Cortez hirtelen és még mondani akart valamit, de Viki közbe avatkozott. - Én nem, és ők is csak kedvességből akarják, de mindegy. Élj csak az álomvilágodba, de hidd el egyszer ebből hatalmas pofára esés lesz - vigyorodott a képembe.
Szavaira összébb húztam magam és próbáltam elmenni, de Ricsi ismét megfogta a kezem.
- A troll már megint belepofátlankodott a csapatunkba - forgatta a szemét Ricsi. - Mi bajod van neked? Mit tett ellened Ren? - kérdezte dühösen.
- Jaj, nehogy már őt védd - mutatott felém Viki dühösen. - Azt hittem, hogy a haverom vagy - akadt ki.
- Ha a haverom lennél akkor nem szemétkednél a többi barátommal - szólt vissza Ricsi. - Ha nem tudod elviselni, hogy Ren itt van velünk vagy válunk lóg máshol akkor ne gyere. Hidd el, senkinek sem fogsz hiányozni - egyre dühösebb lett majd lassan Viki elé lépett.
Viki már szólalt volna meg, gondolom azért, hogy Ricsi szavába vágjon, de Ricsi ezt nem hagyta.
- Nem, most nem fogsz megszakítani - tette fel a kezét. - Nem érdekel a véleményed, ahogy te sem. Hagyd békén Rent - sziszegte. - Gyere Ren, menjünk - fogta meg a kezem majd befelé kezdett el húzni.
Döbbenten tekintettem rá, de őt ezt nem érdekelte. Jól esett, hogy megvédett, de nem ezt vártam tőle. Még sosem láttam ilyennek. Ilyen, ilyen dühösnek.
- Ricsi, minden rendben? - kérdeztem halkan mire megtorpant.
- Nem, semmi sincs rendben - fordult vissza hozzám. - Elegem van abból, hogy így beszél rólad. Már nekem nem esik jól ez - kezdett bele, mire halvány mosoly suhant végig az arcomon.
- Ricsi, nem kell megvédened - ráztam a fejem. - Én már megszoktam ezt - vontam meg a vállam.
Ricsi erre megrázta a fejét és közelebb lépett hozzám. A két keze közé fogta az arcom majd úgy nézett a szemembe. Ezt hamar abba is hagyta majd távolabb lépett tőlem.
- Nem akarom, hogy megszokd ezt - rázta a fejét. - Csak megakarlak védeni - sóhajtotta.
- Tudom, és köszönöm - mosolyogtam rá majd közelebb hajoltam hozzá és egy puszit nyomtam az arcára. - Tényleg - léptem el mellette.
Még láttam a döbbenetett az arcán aztán már eltűnt. Az osztályterem felé mentem és nem néztem vissza. Nem mertem vissza nézni....
....
Remélem tetszik!
by: Janka
YOU ARE READING
𝘈 𝘋𝘙𝘌𝘈𝘋𝘓𝘖𝘊𝘒𝘚 𝘎𝘜𝘠 || ✔
Fanfiction𝗔 𝗗𝗥𝗘𝗔𝗗𝗟𝗢𝗖𝗞𝗦 𝗚𝗨𝗬 /𝗕𝗢𝗢𝗞 𝗢𝗡𝗘/ ❝ sokszor rossz emberbe szeretünk bele, s ezt későn vesszük észre. az, aki mindig is úgy gondolta, hogy tökéletesek vagyunk, talán az a személy, akiről nem is gondolnánk. talán egy legjobb barát, egy...
