Olivia Malfoy és Perselus Piton **Szünetel**

28. fejezet

Perselus

A bál utáni reggelen az ablakokon beszűrődő világosság ébresztett fel félálmomból. Szinte egész éjszaka vagy a plafont vagy az ajtót bámultam. Őrlődtem magamban, mert szívem szerint megkerestem volna Oliviát és mellette maradok egész éjszaka. Persze ezt nem tehettem meg, ezért inkább keseregtem magamban és vártam a másnap reggelt. Sürgősen beszélnem kell az igazgató úrral. Reggel egy házimanó állított be hozzám, aki közölte, hogy a család együtt kíván reggelizni a vendégekkel, ezért fél órával később már az ebédlő felé tartottam. Olivia már az asztalnál ült és nagy megkönnyebbülésemre mellette kellett elfogyasztanom a reggelimet.

Soha nem láttam még lófarokba kötve a haját ami azonnal beindította azt a beteges fantáziámat, de gyorsan elhessegettem ezeket a gondolatokat a fejemből. Ehelyett végig az járt a fejemben, hogy most hetekre itt kell hagynom őt a szüleivel, akikről mostanra már elég sok mindent sikerült kiderítenem és egyik dolog rosszabb volt, mint a másik.

Olivia kikísért egészen az ajtóig és bár nem akartam közel kerülni hozzá, amikor megláttam könnyes szemeit engedélyeztem magunknak egy rövid ölelést. Fájó szívvel hagytam őt ott, de tudtam, hogy most nem tehetek mást, így a feladatomra koncentráltam.

A kastélyba érve azonnal felkerestem Dumbledoret, aki most is az irodájában tartózkodott és kíváncsian várta az új fejleményeket.

-Sikerült kiderítened valamit Perselus?

-Az este folyamán volt szerencsém beszélgetni Luciusszal és egy bizonyos Mr. Glove-val, akiktől értékes információkat sikerült begyűjtenem. Pár héttel ezelőtt nem véletlenül kérdezett rá Lucius az SVK tanári állásra. Galateát szeretnék helyettesíteni egy másik személlyel.

-Pontosan kivel?

-James Alstonnal.

-Az egyik diákunkkal? De hát ennek semmi értelme.

-A fiú jövő tavasszal fog végezni az iskolában, ezután mindenkivel elhiteti, hogy körbeutazza a világot, de igazából Galatea viselkedését fogja tanulmányozni és begyakorolni egész nyáron.

-Úgy érted, hogy százfűlé-főzettel akarják átváltoztatni Mr. Alstont?

-Pontosan. A nyári szünet első napjaiban elintézik a professzor asszony elrablását és a lehető leghamarabb helyettesítik őt a fiúval.

-Mi céljuk van ezzel az egésszel? Mi köze van Galateának bármihez is?

-Nem hiszem, hogy véletlenül választották pont őt, de a konkrét okokra még nem találtam rá.

-Ezeket nem ők mondták el neked?

-Nem, amit az üggyel kapcsolatban megtudtam azt mind Lucius elméjében láttam. Sikerült annyira leitatnom, hogy nem kellett attól félnem, hogy észre veszi a kutakodásomat. Ezzel ellentétben Mr. Glove végig gyanakodó volt velem szemben, tőle csak annyit sikerült megtudnom, amennyit a beszélgetés közben véletlenül kikotyogott, meg sem próbáltam az elméjébe lépni.

-Vele mi a helyzet?

-Azt mondta, hogy van egy titkos nyaralójuk az egyik közeli erdőben, ahol bármikor szívesen látja a Malfoy családot. Illetve azt is említette, hogy az Alston család náluk fogja tölteni a családot, persze csak ha előkerülnek.

Itt elmeséltem az igazgatónak mindent, amit az Alston család eltűnéséről sikerült megtudnom.

-Továbbá a tervhez egyértelműen kellek én is, sőt Miss Malfoy is. A nagy mennyiségű százfűlé-főzet elkészítését rám akarják bízni, az első adagokhoz szükséges hajszálakat pedig Oliviának kell megszereznie, valamint a nyár folyamán neki is segítenie kell az elrabolt professzor és az álprofesszor körüli teendőkben.

-Ha jól sejtem tudod, hogy mire kell kérjelek.

-Én sem látok más megoldást. Ha nem csatlakozom hozzájuk, akkor semmi esélyünk megállítani őket. Bár azt nem tudom, hogy mikor kellene megállítanunk őket, mivel nem ismerjük a terv pontos célját.

-Igen, ebben igazad van, ezt minél hamarabb ki kell derítenünk. Nem is tudom, hogy mihez kezdenék nélküled Perselus. Te vagy a leghűségesebb felderítőm.

Csend telepedett közénk, amit valamiért most kínosnak érzékeltem.

-Történt még valami érdekes ezen a bálon? Valami, amit esetleg nem szívesen osztanál meg velem?

-Mire gondol?

-Az előbb a keresztnevén szólította Miss Malfoyt. Jól gondolom, hogy fontos lett magának a lány?

-Jól gondolja.

-Csodálatos érzés szeretni és szeretve lenni, azonban jól gondolja meg, hogy kinek adja oda a szíve kulcsát Perselus. Belátom, hogy a lánynak nagy szerepe lesz az események alakulásában, de ha a kettejük közötti kapcsolat hirtelen megromlik akkor még hatalmas bajba kerülhetünk.

-Ezzel én is tökéletesen tisztában vagyok. Biztosíthatom afelől, hogy nem fognak elragadni az érzéseim, pont ahogyan eddig sem tették.

Hirtelen eszembe jutott Lily és a korábbi mondatomat már meg is bántam, hogy kimondtam. A világot jelentette számomra, mégis miattam kellett meghalnia. Jobbnak láttam most visszavonulót fújni, ezért elköszöntem az igazgatótól és a pincéig meg sem álltam.

A polcaim legmélyén megtaláltam egy ezer éve felbontott lángnyelv-whisky maradékát, amit kitöltöttem a poharamba és mohón kiittam az utolsó cseppig. Tudtam, hogy most nem ismétlődhet meg ugyanaz, ami évekkel ezelőtt. Ha kell a saját életemet adom a lányért.