Bulletproof||Yoonkook

27.rész

Yoongi pov :

-De én veletek akajok menni! - szipogta Areum pulcsija ujjával letörölve könnyes szemeit.
  Nagyon fájt a szívem érte, de most muszáj volt kicsit el válnunk tőle.
-Azt akajom, hogy Te legyél azs apukám! - kapaszkodott bele Jungkook lábába és nem volt hajlandó azt elengedni. - Meg kejesztapa!
  Jungkook halkan sóhajtva térdelt a csöppség elé, aki reggel óta ezen a témán lovagol!
-Areum.... Kicsim... tudod ahhoz hogy az apukád lehessek, ahhoz... hogy is mondjam... nénik és bácsik aláírása és engedélye kell.. tudod... ez nem olyan egyszerű ám.
-Akkoj szökjünk meg! - jelentette ki Jungkook nyakába kapaszkodva.
-Már most okosabb mint Te! - hallottam meg Namjoon hangját.
  Ahogy rá néztem vállat rántott.
-Neki nincs esélye! - bökött Kook felé, aki szomorúan nézett ránk. - Erre csak egy megoldás van!
-De ezt mégis hogyan... - kezdtem volna, de Namjoon a szavamba vágott.
-150-es IQ-val bármit meg lehet oldani! -kacsintott.
  El tátott szájjal bámultam rá, de Jin hangosan fel nevetett, így inkább el fordultam.
  Ezek ketten! Jin sem semmi egyébként, lehet ezért is találnak ennyire.
  Utána siettem, mire csak elmosolyodott.
-Minden rendszer áthatolható! - kezdte. - Az meg nagyban segít, ha magad alakítod ezeket a rendszereket, amiken hagysz olyan kis kapukat, amiket még a legjobb programozók és hackerek sem fedeznek fel, még véletlenül sem.
   Mosolyra görbült szája, mire én is el mosolyodtam.
  Szóval akkor ez egy zseni!
  Jungkook végül rávette Areum-ot, hogy menjen Namjoon-al, akivel Jin és Jiminék is mentek. Holly Areum mellett maradt.
  Nem kockáztattunk.
  Én is összepakoltam néhány dolgot, majd be vágtam magam Jungkook mellé, aki már a kormány mögé vágódott.
  Egészen ki sajátította a kocsimat.
-Van egy saját lakásom. Senki nem tud róla, még Chan sem. - mondta, már vezetés közben. - Ott biztonságban leszünk.
  Nem válaszoltam. Biztonság? Addig míg Kangwo,meg a Fekete Rózsa uralja a várost, addig senki nincs biztonságban.
  Fél órás kocsikázás után, Jungkook beállt egy garázsba, ami egy nem nagy, de annál igényesebb kis külvárosi házhoz tartozott.
  Ahogy be értünk a lakásba nyilvánvalóvá vált, hogy itt ritkán tartózkodik a tulaja.
-Te hol laksz egyébként? Merthogy nem itt az biztos!
  Vállat vonva sétált a hűtőhöz. A konyha egy légtérben volt a nappalival és az étkezővel, mint nálam, csak talán valamivel kisebb volt.
-Eddig Kangwo házában laktam, de mostanában csak nálad!
   Igen, ez feltűnt! Az utóbbi pár napban mindig nálam aludt.
-Az ott a háló-mutatott egy fehér ajtóra-ne számits nagyon extrára. Egyetlen egyszer aludtam itt, szinte érintetlen.
-Miért vetted, ha nem használod?
  El gondolkodva billentette oldalra fejét, ahogy az apró konyhából sasolt engem.
-Pont az ilyen esetekre. Amúgy tegnapelőtt feltöltöttem a hűtőt, nem fogunk éhezni.
-Nem mintha rohadtul éhes lennék! - morogtam magamnak, majd benyitottam a hálóba.
  Tényleg semmi extra. Egy beépített szekrény, tükör ajtókkal ellátva, egy hatalmas franciaágy középen, fölötte egy a falon végigfutó polccal, két kis éjjeli szekrényke, szemben a falon egy nagy ívelt képernyős tv, a szekrénnyel szembeni falon pedig egy hatalmas ablak, ami ugye közvetlenül az ajtó mellett helyezkedik el.
  A falak kellemes halvány zöld színűek, a berendezés pedig a fehér és a zöld különböző árnyalatatit viszi magával.
-Elképesztően szép! - motyogtam.
-Tetszik? - szólalt meg Jungkook a hátam mögött, mire kissé meg ugrottam.
-Nagyon! - mondtam zavartan, majd magabiztosságot erőltetve magamra a szekrényhez léptem.
  Ahogy ki nyitottam meg lepődtem a sok ruha látványától, de hely még így is volt bőven.
  Ki szedtem azt a pár ruhámat, amit hoztam, majd gyorsan bepakoltam.
  Jungkook közben árgus szemekkel figyelte minden mozdulatom.
  Ahogy végeztem a táskám az ágy alá toltam.
  Egy kezet éreztem meg derekamon, majd Jungkook lassan húzni kezdett magafelé. Másik kezét arcomra vezette, majd onnan tarkómra simított, míg arca egyre közeledett felém.
-Fogalmad sincs, mit teszel velem, ugye... mentaman? - suttogta számra, majd egyből rátapadt, én pedig hangos szusszanással fogadtam a forró csókot.
  Heves volt, követelőző, de nekem több kellett. Teljesen hozzá préseltem magam, mire hangosan fel mordult.
- Ha így folytatod, a segged bánja! Vagy épp azt akarod.. hm..?
  Egy pillanatra meg merevedtem. Szóval az én seggem bánja. Nyeltem egyet, de ugyanakkor izgatott lettem, így csak újra ajkaira tapadtam, addig hajszolva őt, míg levegőért kapkodva tolt el magától.
  Tekintetét az enyémbe mélyesztette, majd egy határozott mozdulattal az ágyra lökött.
  Nagyot nyekkenve érkeztem a puha matracra, mire meg lepetten néztem fel.
   Jungkook az ágy végében állt, lassan felemelte kezét és fekete ingét kezdte ki gombolni.
  Újra nyelnem kellett egye, majd ajkamba harapva, izgatottan könyököltem fel, úgy vizslattam minden mozdulatát.
  Az ing a földre csúszott, mire meg nyaltam ajkaimat.
  Kook halvány mosollyal arcán, ingerlő lassúsággal tért nadrágja gomjához majd attól is meg szabadult.
  Aztán egy kaján vigyorral arcán el fordult és centiről centire kezdte el letolni magáról alsóját.
  Hangosan mordultam, ahogy elém tárult izmos feneke.
  Aztán meg fordult.
  Elnyílt ajkakkal és hatalmas szemekkel bámultam, majd zavaromban újra nyeltem egy nagyot.
  Te jó ég, ezt... ezt a monstrumot akarja belém tolni? Ahh...
A hideg is kirázott, éreztem ahogy el vörösödöm és zavartan kaptam el szemem, tekintetem inkább az övébe fúrtam.
  Egy pillanat alatt termett fölöttem, mire meglepetten nyikkantam egyet.
  Édesen kuncogott zavaromra, majd ajkaimra tapadt.
  Kezei pólóm alját matatták, majd elengedte ajkam, és minden kérlelés nélkül egy egyszerű gyors mozdulattal... letépte azt rólam.
  Hangosan mordult egyet, ahogy feltárult előtte csupasz bőröm, ajkaival egyből támadásba lendült.
  Zihálva kapkodtam levegőért ahogy a kulcscsontomra tapadt, onnan pedig tovább vándorolt.
  Nyelvével és fogaival kezelésbe vette mell bimbóimat, finoman szívta és harapdálta, én pedig csak nyögtem és szinte hiperventilláltam, ahogy élveztem az édes kínzást.
  Fürge ujjai közben már a sliccemen matattak, majd el búzódva húzta le nadrágomat.
  Tekintetét egy pillanatra az enyémbe fúrta, majd lehajolt és alsón keresztül finoman ráharapott keményen meredező farkamra.
  Hátra csapva fejem, nyögtem bele az érzésbe, mire ő meg markolta az alsóm és egy határozott mozdulattal le húzta rólam.
  Ott feküdtem, anyaszült meztelenül, álló dákóval, egy férfi túlfűtött tekintete által végig pásztázva, mégsem éreztem szégyent.
  Vágytam rá, mint még soha senki másra!
  Jungkookkal teljesedtem ki, mellette lehettem végre önmagam.
  A kemény, mégis gyengéd és szeretetéhes Yoongi.
  Mindaz amit évekig elnyomtam magamban, mellette felszínre tört.
  Ahogy fölém hajolt, megéreztem az illatát, amit annyira imádtam.
-Szeretlek! - motyogta, majd újra lecsapott!
  Egy szempillantás alatt párolgott el a legutolsó félelmem is, ahogy megéreztem ajkait magamon, amik egyre lejjebb vándoroltak, követelőzve, lágyan mégis vadul.
  Felszabadító érzés...