The Sinner [YoonKook]

Idegen | 6

YoonGi | október 13

-Nem vagy jobban? - kérdezte meg Dr.Kim. Idegesen szívtam be a levegőt majd megráztam a fejemet. - Lehet meg fáztál - felelte majd bekanyarodott balra én pedig csak kibámultam az ablakon. Nagyot nyelve hunytam le szemeimet. Testem egészében remegett, arcom kipirosodott szinte ègett. Talán azt is ki mertem volna jelenteni, hogy lázam van. Így pedig holnap, vagyis 4 óra múlva elég nehezen fogok tudni felkellni, hogy elmenjek dolgozni, majd az egyetemmel foglalkozzak végül pedig majd a hobbimmal.

Láttam ahogyan Dr.Kim leparkol egy igen nagy ház előtt. Már a gondolattól is jobban fáztam, hogy nekem ki kell lépnem a hidegbe. Abba pedig bele sem mertem gondolni, hogy kiknél fogok lenni vagy, hogy fogom túlélni az elkövetkezendő napokat. Mèly levegőt véve szálltam ki a kocsiból, csak úgy ahogy Hyung tette pár perccel ezelőtt. Megpróbáltam magamat jobban össze húzni, hátha a hideg így nehezebben hatol vékony csontjaimhoz. Természetesen nem sikerült ez a művelet. Kezembe vettem a táskámat míg Hyung előhalászta a bőröndömet, majd az ajtóhoz állva becsöngettünk.

Lábaim hevesen jártak, egyre jobban fáztam míg arcom csak árasztotta magából a hőt. Bentről nevetést hallottam majd egyből nyilt az ajtó. Hatalmasat villámlott az èg s mellé még dörgött is egy hatalmasat, én pedig akaratlanul is összehúztam magam. Nem mertem felnézni. Az eső jobban szakadt, hajam vizesen tapadt arcomra, úgy ahogy a ruháim vizesen tapadtak testemre.

-Jézusom Namjoon Hyung! Gyertek beljebb! - tárta ki a férfi az ajtót, Dr.Kim pedig engem tolt előre. Az előszobában kellemes meleget tapasztaltam. Arcom jobban kipirult, testem jobban remegett, de még mindig fáztam. Éreztem ahogyan a hideg a csontjaimig hatolt és ott van már órák óta. - Szarrá áztatok, Istenem. Azonnal vegyétek le a kabátot ès a cipőt! Jungkook! Azonnal készíts elő nekik száraz ruhát! - kiabálta a srác.

Kim, hamar megszabadult vizes kabátjától, cipőjétől, majd elindult valamerre. Ekkor vettem rá én is magam, hogy össze szorított szájjal felnézzek majd leengedjem a táskát vállamról. Először pillantottam meg a srácot. Vékony testalkat, kényelmes ruhák, kicsit beesett de emelett gyönyörű arc, szép telt ajkakkal. A fiú nagy szemekkel nézett rám majd azonnal kapcsolt, és elkezdte levenni rólam a sálat.

Kezeimmel már semmit sem éreztem, de elkezdtem kigombolni a kabátomat, ami elég nehezen ment ezek szerint. Bàr semmit sem éreztem igazán.

-Szia, Park Jimin vagyok. - mosolyodott el a fiút. - Hagyd! Segítek! Valószínűleg szarrá fagytál. - suttogta maga elé. - Jungkook! A fenti fürdőkádba engedj langyos vizet! - kiabálta el magát hirtelen mire megijedtem. A kabát hamar lekerült rólam, majd azonnal le gugolt és levette rólam a beázott cipőmet. - Ohh Istenem! Csak ne legyen tüdő gyulladásod - motyogta magának a fiú. Elhiszem, hogy a háta közepére sem kíván - de ez most nem az én hibám.

Nagyot nyelve húztam össze magam. - Gyere, fent van a fürdő. - fogta meg alkaromat s elindult velem felfele. Lábaim nehezen mozogtak, nem is éreztem ahogy rá helyeztem súlyomat, ami pedig ijesztő volt. Nagyot nyelve követtem, az emeleten ennél is melegebb volt. Pulcsim vizesen tapadt rám. - Istenkém. - motyogta a fiú, ahogyan felértünk majd balról a màsodik helyiségbe léptünk be, ahol megpillantottam egy újabb pàr lábat. Természetesen nem mertem felnézni. A fürdőben a pára miatt meleg volt, szám kiszáradt s le kellett hunynom a szemeimet egy pillamatra, hogy össze kaparjam megmaradt kis energiámat.

-Csinálok nekik teát. - felelte egy kellemesen mély hang, igazàn férfias, majd mellettem ki is lépett a helyiségből, én pedig kicsit megkönnyebültem.

-Segítek levetkőzni! - felelte Jimin, mire kicsit ijedten kaptam rá tekintetemet. - Nem hiszem, hogy egyedül képes vagy rá, szinte szétfagytál! - jelentette ki majd elkezdte levenni rólam a pulcsit majd a földre dobta. - A víz langyos de biztos vagyok benne, hogy forró lesz neked. Ha nagyon forró akkor engedünk bele hideget. - felelte a fiú majd a pólómat is levette. Hozzá tenném, kurvára nem örültem neki, de ígyis hálás vagyok ennek a fiúnak.

Kezemet kinyújtottam majd beleérintettem a kád vízbe. Meleg..nem forró de elég erősen meleg. Jimin azonnal fogta s elkezdett bele hideget engedni, én pedig bénázva de elkezdtem levenni a vizes nadrágomat és zoknijaimat. Reszketve mentem közelebb a kádhoz, majd lassan beletettem az egyik lábam és a másikat is, Jimin pedig elzárta a csapot. Lassan beleültem a meleg vízbe, eközben a fiú a vizes darabokat bedobta a mosógépbe, végül felèm fordult.

-Köszönöm - motyogtam halkan s elkezdtem felső testemet s hátamat is a meleg vízzel locsolni. A fiú elmosolyodott, szemei félig meddig eltűntek, ezt pedig aranyosnak találtam. Mintha egy kisfiú állna előttem így.

-Itt maradok veled, amint megszoktad a víz hőmérsékletét engedek bele forró vizet, hogy minél hamarabb átmelegedjen a víz - mosolygott majd leült a kád mellé, kezét pedig belelógatta a vízbe. - Addig mesélhetek magamról? - kérdezte meg a fiú mire megmostam az arcomat a vízzel majd bólintottam egyet. Ezek után be sem állt a szája.

———
Heyhoo! 🌼 Meghoztam a következő részt, remélem tetszik🌸 Tudom, hogy lassan indul be a történet és talán nem is lesz olyan izgalmas mint amire sokan számítanak, de remélem ennek ellenére is kedvelni fogjàtok és szívesen olvasni.🥰
Építő és kulturált kritikákat szívesen fogadok☺️💜
Vigyázzatok magatok, kitartást!💜