The Sinner [YoonKook]

Elvonási tünetek | 33

YoonGi | december 16

„Az első lépés azon az úton, hogy az ember erős legyen, abban áll, hogy az ember magának bevallja saját gyengeségét."Tillich, Paul Johannes

Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé – ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok illetve kóros függetlenségi állapotok alakulnak ki.

Az elvonási tünetek pedig akkor alakulnak ki ha az adott függőségről le akarunk szokni, vagy ha a szervezetünk nem jut időben hozzá a szerhez amire függők lettünk. Az elvonási tünetek nagyon sok oldalúak lehetnek, és súlyosságuk is változó. Minden szervezetet máshogy terhel. Lefolyása során különböző pszichés, vegetatív idegrendszeri izgalmi és testi tünetek alakulnak ki.

Először leggyakrabban szorongás, durva hullámú végtagremegés jelentkezik, mely a későbbiekben a fejre és a törzsre is átterjedhet, emellett erőteljes izzadás kezdődik. Egyes esetekben megvonásos görcsroham (alkalmi epilepsziás roham) is jelentkezhet. Növekvő zavartság, teljes tájékozatlanság, majd a gondolkodás teljes széttöredezettsége, alvászavar, jelentős nyugtalanság is megfigyelhető, gyakoriak az illúziók, hallucinációk, melyek leggyakrabban látási érzékcsalódások (pl. gyakran kígyó, bogár, pók, stb.), s nem ritkán rettegést váltanak ki.

Jelenleg egyedül voltam itthon gondolataim pedig csak úgy cikáztak elmémben. Jimin elment dolgozni, meg ígérte nekem, hogy beszélni fog az igazgatóval az esetéről. Vele akartam menni viszont nem engedte. Tudtam, hogy ez mièrt volt. Nagy eséllyel nem fog senkinek sem beszélni erről, főleg nem az igazgatónak. Jeongguk pedig megint dolgozott, hajnalban eltűnt olyan 3 körül. Kapott egy telefon hívást és eltűnt. Ahogy hallottam beszélgetésüket egy kocsiról volt szó amit meg kellene javítani reggelre. Így Jeongguk elment dolgozni én pedig egyedül maradtam.

Szerettem egyedül lenni, ilyenkor tudtam gondolataimat rendezni. Felálltam a székről majd a tűzhelyhez bicegtem és megkevertem a rament. Nem vagyok valami jó a konyhában, viszont ezt az ételt simán el tudom készíteni, na meg a rántottát. Elzártam a tűzhelyet majd letakartam a levest és szedtem magamnak elő egy mély tányért és evő eszközt. Telefonom hangosan csörögni kezdett. Lepetten fordultam a kèszülék felé, majd nyúltam is érte. Meglepően Jeongguk neve díszített. Elhúztam a zöld ikont majd a fülemhez emeltem.

-Igen? - szóltam bele furcsállva. Jeon nem szokott hívogatni főleg nem az utóbbi időben. Nem arról van szó, hogy eltávolodtunk, szimplán csak sok a munkája. Távolabb lihegés hallatszódott és ahogy valaki halkan káromkodik a háttérben. - Jeongguk? - szólaltam meg újra.

-Jeon Taemin vagyok, Jungkook nagybátyja. Yoongival beszélek? - hallottam egy mély hangot, ami egy picit de hasonlított Jeon hangjához. Idegesség azonnal átsöpört rajtam és alsó ajkamba haraptam. Mi történt Jeonnal? Miért nem Jeon hív?

-Igen, én vagyok az. Mi történt? - kérdeztem meg és leültem az egyik székre hiszen lábam elkezdett nagyon remegni majd fájni is. - Minden rendben van? - tettem fel buta kérdésemet.

-Nem tudom Yoongi. Jeongguk egy idő után remegni kezdett és össze esett. Ma elég agresszív volt, viszont most nem is tudom. Nem tudom mit csináljak. Azt mondta, hogy hívjalak téged mert nem akar bemenni a korházba. - mesélte a férfi mire össze préseltem alsó ajkamat. Bassza meg Jeongguk, a helyében én sem mennék be a korházba. Nagyon szigorúak a szabályok itt a kábítószerrel kapcsolatban, és nagyon megütheti az ember a bokáját.