The Sinner [YoonKook]

Vihar | 3

YoonGi | október 13

Éjjel a hatalmas viharra ébredtem fel. Természetesen azonnal felpattantam, hiszen tudtam, hogy ez a rozoga kis házikó nem sokáig fogja bírni. Ezt pedig bizonyította az is, hogy a konyhában nyitva volt az ablak, s folyt befele a víz. Pontosabban, mindenhonnan folyt be a víz.

Nagyot nyeltem, hirtelen azt sem tudtam hova kapjak. Aztán minden magától jött. Felkaptam a cipőket s a nagyon régi kanapéra dobtam, a kabátokkal s pulcsikkal együtt amik a fogason voltak. Majd berohantam a pici kis szobába, lekaptam a bőröndömet a szekrény tetejéről. Meztelen talpam alatt már javában hideg víz volt - holnapra biztosan felfázok.

A szekrényből újra kiszedtem egy cipőt amit a kinyitott bőrönd legaljára helyeztem. Elkezdtem kivenni a farmerokat s melegítő nadrágokat s szépen elkezdtem bepakolni a bőröndbe. Ezt követték a pólók, pulcsik, bőrkabát, fehérneműk. Felültem az ágyra s kénytelem voltam ott kényelmetlenül átöltözni. Majd még a kèt saját takarómat is beletettem a bőröndbe.

Kiballagtam a kanapéhoz ahol felkaptam a ruhákat s cipőket majd azt is a szobába vittem. Minek idegeskedjek? Ennek a háznak màr véglegesen teljesen mindegy, hogy mi lesz vele s mi nem. Egy hulladék, nem tudnak vele sok mindent kezdeni. Felsóhajtva tettem bele a cipőket a bőröndbe majd egy kabáton, pulcsin, cipőn s esőkabáton kívül semmit nem hagytam ki. Kivéve az egyetemi cuccaimat, amik a nagyon rozoga kis dohány asztalszerűségen volt.

Felsóhajtva zártam be a bőröndömet, majd mentem oda s szerencsére egy táskába sikerült bele pakolnom. Mivel a laptopomat eladtam, telefonon kívül nincs egyéb cuccom a füzeteken s pár könyvön kívűl így nem volt nehéz dolgom. Egy éjszaka alatt elköltözni. Nem vagyok normális - bár nem mintha lenne választásom. Nagyot nyelve mentem mini konyhába ahol felkaptam egy két személyes dolgot, bögrék, poharak, képes album, evőeszközök, termosztát és egy kulacs. Mind a táskámba tettem bele majd a fürdőbe mentem ahol rosszabb volt a helyzet mint hittem. Sokkal hidegebb volt, több volt a víz s félelmetes hatást keltett. Egy pillanatra le is dermedtem tudtam, hogy egyszer ez is el fog jönni de nem erre számítottam. Elvettem a szappanjaimat, a borotvàmat s a borotva habomat, majd a dezodort s a parfümöt is majd szépen kilépdeltem onnan. Természetesen az ajtón lévő törölközőt magammal viszem.

Felsóhajtottam mikor mindent elpakoltam. Felvettem a pulcsit, kabátot. Leülve az àgyra felvettem egy vastag zoknit, majd a vastag vízálló cipőmet. Mikor felálltam felvettem egy esőkabátot is mosolyogva. Boldog voltam. Ugyan egy picit mérges de boldog voltam, hogy most volt miért elhagyni ezt a helyet, s nem a saját "hibámból", így pedig pénzt is kapni fogok. Megdörzsölve szemeimet felkaptam a gyűrűimet s a kis ékszeres dobozt amit a zsebembe rejtettem. A megmaradt doboz cigarettákat pulcsim zsebébe tömtem, hogy véletlen se legyen semmi baja. Majd felvettem a hátizsákot amit sikerült az esőkabàt alá beszuszakolni, majd megfogtam a bőröndöt.

Felkapva a telefonomat tárcsázni kezdtem a megfelelő számot, az ügyvédet aki azonnal tudta, hogy mi történt így eljön értem. Megálltam s letettem a bőröndömet egy fedett helyen. Szemeim kitágultak s vissza rohanva a lakásba a szobába lépve felkaptam a kabala karkötőmet, s a két plüssömet. Azonnal a táska tetejére bele gyűrtem őket, majd kimentem újra a bőröndömhöz amit megfogva bámultam magam elé.

JeongGuk | október 13

Valamiért ez a szám mindig is végigkísértett a balszerencsés napjaimat. Kiropogtatva nyakamat néztem legjobb barátomra aki a neten olvasott valamilyen kozmetikai blogot. Sosem használtam ilyesmi dolgokat, maximum egy arclemosót meg valami krémet amit kaptam éppen. Sosem volt problémás bőrőm, se száraz. Bár Jimin szerint nagyon is dehidratált s el kell mennem majd vele egy kezelésre.

Mivel este van, hideg természetesen, így a nagy nappaliban ülünk. Jimin egyre jobban javul. Bár nem beszélt arról, hogy mi történt vele, illetve akkor mikor a korházban volt vagy a doktor vele beszélt. Kicsit bezárkózott, de tudtam jól, hogy ez nem sokáig fog tartani. Talán kicsit én is elzárkóztam tőle. Mégse mondhatom neki azt, hogy "kurvàra rászoktam a drogra, nem vennénk 0,8-at?". Főleg nem azután, hogy majdnem belehalt.

Kicsit frusztráltan álltam fel s kiropogtattam végtagjaimat s nyújtani kezdtem őket - valamiféle fura megszokás tőlem. Természetesen egy nagy ásítás sem maradhatott el. Este 11 fele lehetett, s hatalmas vihar volt. Bár ilyenkor kevésbé szeretek kimenni elszívni egy szálat de ebben a kàoszban mégis megtalálom a békét. Felsóhajtva iszom meg a kihűlt teámat. Amit egyeltalán nem bántam meg, hogy hidegebb volt.

Jimin azonnal felállt s az előszobába vette az irányt én pedig utánna, hiszen mindketten tudtuk, hogy megyünk dohányozni. Bàr Jimin már IQOS-t szív, én addig simát de ebből sem sokat. Úgy érzem, hogy nem tudnék rászokni - még.

-Nem értem, hogy hogyan találod meg ebben a békességet. - motyogtam Jimin az ég felé nézve, ami gyönyörűen bevilágítottak különböző villámok. Mély levegőt szippantottam a friss, esős illatú levegőből majd elmosolyodva hunytam le szemeim ahogy a bűz rudat ajkaim közé véve szívtam meg. Jimin telefonja először csak rezegni majd hangos csengőhang szakította meg az idilli hangulatomat, emiatt pedig dühös is voltam.

-Tessék NamJoon hyung? Kicsit késő van nem gondolod? - kérdezte meg s ahogy az órámra néztem megállapítottam, hogy 11 már fél órával elmúlt. - Igen, a garázs szobám még mindig ki adó. Bár jelenleg nem megy benne a fűtés, de azt hamar megoldom. - felelte Jimin kicsit kivirult arcal.

Csak nem új lakótàrsunk lesz? Bár nem hiszem, hogy sokáig maradhatnék a Park rezidenciában.

-Most? NamJoon hyung! Ezt te sem gondoltad komolyan! - felelte hitetlenkedve Park s idegesebben szívott bele a cigijébe. - Vidd máshova! Nem tudom össze kaparni 5 perc alatt a helyet! - fakadt ki s aggódva nézett rám én pedig kérdően rá, de választ nem kaptam. - Egy óra? Elviszed még kajálni is? Addigra készen lesz! - jelentette ki magabiztosan s kicsit csillogó szemekkel majd teljes testel felém fordult.

-Szükségem van a segítségedre. - jelentette ki hatalmas vigyorral az arcán.

————
Sziasztok!🌼 Meghoztam a következő részt, ugyan kicsit későn de remélem elnyeri tetszéseteket! Igyekszem gyakrabban hozni őket, és többet írni! Építő kritikàt szívesen fogadok! Egyéb vissza jelzéseket pedig szeretettel fogom olvasni/nézni!💜
Legyen szèp estétek, vigyázzatok magatokra!💜