Sziasztok! Ide csak szeretném kiírni, hogy a rész vége felé a dolgok kicsit "elszabadulnak" így mindenki saját felelősségre olvassa!🌼
———
YoonGi | október 26
Ebben a kèt hétben nem sok minden történt. A megfàzásból kilábaltam, a munkahelyemre rendszeresen bejàrok, az új itallap mindenkinek tetszett, főleg a vendègeknek, az egyetemen mindent sikerült bepótolnom s bejárok órákra is, illetve közeledik a vizsga hét is, ami karàcsony előtt lesz közvetlen így arra majd sokat kell tanulnom.
Jóba lettem Jiminnel és Jungkook-al is, na meg Taehyung is sokszor beugrik, Hoseokkal az oldalàn illetve kèt lànyal, akiknek a mai napig nem jegyeztem meg a nevüket, de ha ez megnyugtat ők se az én nevemet.
Idegesen igazítottam meg a nyakkendőmet miközben a tükörbe néztem. Végigsimítottam a méregdrága öltönyön s nagy levegőt vettem. Hajamat is megigazítottam, àm idegességemet nem tudtam legyűrni.
Megint oda kell àllnom, a bíró elé, és ha ez nem elég akkor megint tanuskodnom kell. Ami kicsit sem hízelgető számomra. Félek, hogy a szorongásom átveszi majd a hatalmat, ès elveszítek mindent. Szerencsére ez nem egy nyílt tàrgyalás lesz. Csak én, Dr.Kim, három bíró és még két ügyvéd lesz bent, illetve azok akik jelen voltak a helyszínen, vagy a boncolàst végezték, illetve az én pszichológusom is itt lesz.
-Indulnunk kell. - nézett rám Namjoon mire bólintottam, s követtem őt. Remegő kezeimet nem tudtam elrejteni, féltem. Szerencsére már nem úgy kezelnek engem mint egy rabot, vagy egy gyilkost. Már nem kapom meg azokat a megvető pillantàsokat, és mocskolódást. Már hisznek nekem.
-Minden rendben lesz. - felelte Namjoon ahogy megàllt egy pirosnál. - Nem fogom hagyni, hogy ràcsok mögé dugjanak kölyök. Akkor se hagytam és most sem fogom. Nem érdemled meg. - mondta. Csak egy ideges bólintást kapott válaszul, a levegő pedig a tüdőmben rekedt mikor megláttam a hatalmas épületet. Gyomrom felfordult, hasamban görcs képződött úgy ahogyan a torkomban is.
Dr.Kim lassan leparkolt, majd rám nézett. - Van 10 percünk, szívj el egy cigit. - biccentett. Nekem több sem kellett úgy pattantam ki a kocsiból, s remegő kezekkel gyújtottam rá. A pánik kezdett rajtam úrrá lenni, úgy éreztem mint aki nem kap levegőt. De kordában tartottam magamat, most kell még lenyugodnom ott bent sokkal nehezebb lesz. Amint elszívtam a cigarettát azonnal kiszállt Namjoon majd elindultunk be az épületbe, onnan pedig egyből az egyik kisebb tárgyaló terembe.
Mindenki minket nézett mikor beléptünk, ez pedig a szorongásomnak igen csak nem tett jót. Csendben helyet foglaltunk, néhány suttogást lehetett hallani természetesen, de igyekeztem figyelmen kívül hagyni, ekkor pedig beléptek a bírok mi pedig azonnal felálltunk, s meghajoltunk egy kicsit. Mindenki helyet foglalt, a bíró pedig beszélni kezdett.
-Igen egy új bizonyítékot szeretnék bemutatni, bíró urak. Egy videófelvételt arról a napról amikor Mr.Min megölte az édesapját. - felelte az ügyvéd. Szemeim nagyra nyíltak s ijedten pillantottam Dr.Kim-re. Dr.Kim azonnal felállt.
-Tisztelt bíró urak. Az arról a napról készült felvételeket már egyszer áttekintettük, és az ügyfelemet nem tekintették bűnösnek, ugyanis önvédelem volt. Az összes korházi vizsgálat, illetve annak dokumentàciói bizonyítottak, hogy az ügyfelem és annak testvére családon belüli erőszakon estek át 6 éven keresztül. - mondja egy levegővételel Namjoon. Komolyan rappernek is elmehetne. - Tisztel bíró urak, nem értem, hogy mit keresünk itt, és miért raboljuk egymás idejét. Hat tárgyalás erről szólt, az emailben pedig az állt, hogy új bizonyítékot találtak, ezek szerint nem. - mutatott Dr.Kim az ügyvèdekre majd leült.
ESTÁS LEYENDO
The Sinner [YoonKook]
Fanfic"A vilàg több mindenről szól, mint amit látunk" Min YoonGi 26 èves egyetemi tanulónak nem egyszerű az élet. Múltja folyamatosan kísérti őt, egy pillanatra sem magára hagyva. Az egyetem egyre nehezebb számára és az élet neki sem kegyelmez. De meglep...