Harmadik rész.YoonGi - november 19
-Mehetünk? - tette fel a kèrdèst a fèrfi mire bólintottam. Gipsz nèlküli làbamat kinyújtom ès hàtrèbb dőlök az ülésben és lehunyom szemeim. A kocsiban lévő kellemes melegre lehunyom szemeimet, kezdek álmosodni. Nagyon fárasztó volt a fotózás, legalábbis számomra. - Nagyon elfáradtál? - kérdezte meg Jeon mire halványan elmosolyodtam.
-Igen, fárasztó volt. Nem gondolná az ember, mégis nem volt egyszerű. - mosolyogtam halványan. Jó volt a fotózàs. Az elején nagyon nem tudtam magamat elengedni és a képek sem lettek olyan jól. Viszont Jimin elkezdte elterelni a figyelmemet, Jungkook pedig segített neki. Îgy természetes hatàsú képek lettek, természetesen a kamerába nézéssel a legvégén màr nem volt gondom. Mégis látszott rajta, hogy nem voltak olyanok mint mikor Jiminék mevetettek vagy beszélgettünk. - De egész jó volt. Baromi fura de jó. - fejemet felé fordítottam és szemhéjaimat kinyitottam. A smink még mindig rajtam volt viszont már kevésbé zavart.
-Ha gondolod beszélhetek Channel hogy nem megyünk. Biztos megértenék. - fordította fejét felém egy pillanatra és kivillantotta nyuszi fogait egy mosoly kíséretében. Hevesen megràztam a fejemet.
-Nem, megbeszéltük és be is tartjuk. - feleltem. - Majd megiszok még egy kávét meg beveszem a gyógyszereket. - vontam vállat. - Biztos vagyok benne, hogy Junwoo is vàrt minket illetve Chan haverjai. - folytattam mondandómat. Jeongguk megáll egy piros lámpánál majd újra felém fordul. - Komolyan. Megigértük és be is tartjuk. - mosolyodtam el halványan. A maradék utat pedig végigfecsegtük az adott témában ami mondjuk a rádióban volt.
Chan lakása a folyó túloldalàn volt. Magas épületben rejtőzött el és gyönyörű kilátást biztosíthatott a városra. Jeongguk a kapuhoz lépett majd pár számot benyomva elkezdett hangos "beeep" hangokat kiadni. Majd egyszer csak abba maradt, hangos kattanást hallottam és azt ahogy az ajtó kinyílt. Jeongguk azonnal kinyitotta én pedig betoltam magam a lépcsőházba. Az ajtó bezáródott mögöttünk és Jeongguk a lift felé kezdett el tolni.
Nem volt nagyon más opciónk mint a lift jelenleg. Amint be gurultam megfordított majd megnyomta a 15-ös gombot és a lift ajtó pedig bezárul és elindultunk felfele. Gyomrom gyengéden liftezett egyet, ugyanis nem vagyok hozzá szokva ehhez a fajta mozgáshoz emelett pedig nem nagyon bírom a lifteket. Kezeimmel a pulcsi ujját kezdtem el gyűrögetni és mély levegőket vettem. Kicsi volt a lift ahhoz képest mint amire számítottam, ez pedig egy kisebb fajta pánikot keltett bennem.
-Nem bírod a lifteket? - tette fel a kérdést Jeon mire megráztam a fejemet jelezve, hogy nem. Ha meg szólalok akkor az ebédem a lift padlóján kötött volna ki. Kezeket éreztem meg a vállamon majd azt ahogyan lassan gyúrni kezdi, hátha ezzel segít.
Elmosolyodok aranyos tettén és kihúzom magamat. Ekkor kezei előrébb csúsznak, hátamon megérzem kemény mellkasát és karjaival teljesen átkarol. Tenyerét kitárja én pedig kezeimet picit felemelve belecsúsztatom meleg tenyerébe tenyerem. Elmosolyodok, mikor jobban magához szorít kézfejemet pedig egy picit erősebben megszorítja. Halk sóhaj hagyja el ajkaimat, és neki dőlök egy picit. Jobban magához ölel.
A lift megáll az ajtó pedig kinyílik. Jeongguk elenged majd elkezd kitolni. Magamba szívom a viszonylag friss levegőt ami fogad a lèpcső házban. Ugyan gyomrom még mindig liftezik egy kicsit, de sokkal jobban érzem magam mint mikor bent voltunk abban a pici dobozban.
-Yoongi hyung! - hallottam meg Junwoo vidám hangját. Szemeim kinyíltak s elmosolyodtam a fiú látványára. Koszos kötényben állt előttünk, haja szanaszét hevert. Kitárom a karomat a fiú pedig azonnal letérdel és szorosan magához húz. Elkuncogja magát. - Már vàrtam, hogy itt legyetek! A kaja nem sokára készen van. Màr nem bírok a fiúkkal. - nevette el a végét. Szorosan fonom karjaim köré, haját és hátát simogatva. - Hiányoztál, Hyung. - motyogta fülembe, meghatódtan szorítottam jobban magamhoz.
-Te is hiányoztál, kölyök. - motyogtam fülébe. - Tudod jól, hogy nem rég találkoztunk. - toltam el magamtól és hajába pusziltam. - Menjünk be. Nincs itt annyira jó idő. - felállítottam majd az ajtóhoz tologattam miközben Jeonnal váltott pár szót. Hangos lakásba léptünk be, hangos nevetés, hangos zene és jó ízű beszélgetések. Az ajtóban megálltunk és levettük a cipőinket és a kabátunkat.
-Itt vannak! - kiáltotta el magát Junwoo. Ekkor néma csend lett az egész lakásban. A fiú mosolyogva nézett ránk, majd elindult befele a nappaliba mi pedig követtük őt. Öt fèrfi kerül szemeim elè. Chan mosolyogva àllt fel, hogy szerelméhez lépjen és egy csókba részesítse. A maradék férfira vezetem tekintetemet aki meghajolnak előttünk és mi is így teszünk. Első látásra egész szimpatikusak, teljes mértékben az ellentéteink. Mikor felemelem fejemet, szemüvegemet jobban feltolom és végigmérem az illetőket. Ekkor meg akad a szemem egy igen ismerős alakon. Össze ráncolom szemöldökömet. Ekkor pedog felnéz. Szemeim nagyra nyílnak, ajkaim picit elnyílnak. A fiú kínosan elmosolyodik.
-Hello Suga Hyung! - felelte zavartan miközben a háta mögött próbálta takargatni az üveg sojut. Mindenki értetlenül néz minket. - Meg tudom magyarázni, - kínosan érezve magát. - Tudod jól, hogy több mint tí... - folytatta volna de közbe vágok emelt hangon.
-Te mit képzelsz? - tettem fel első kérdésem. - Egyeltalán tudják hàny éves vagy kis kölyök? Hahh?? - kérdeztem meg mire kínosan elmosolyodik, tarkóját vakarva. - És emelett még iszol is és dohányzol. Hàt így neveltelek téged? - emeltem feljebb a hangomat és a papucsot levéve a lábamról a fiúra hajítottam aki elhajolt előle. Gyilkos pillantásokkal néztem szemeibe, mire elkezdett el futni. - Gyere vissza kölyök mert isten bíz halott leszel! - kiabáltam utánna és egy mérges sóhajt hallottam. - Istenem de idegesítő ez a kölyök. - nyöszörögtem és halántékomat kezdtem el masszírozni.
———
Szép jó estét mindenkinek.💜🌼
Tudom baromi késő van és a rész is nagyon rövid. 🌼Ne haragudjatok igyekszem össze szedni magam. 🌼
Ennek ellenére remélem, hogy tetszett nektek. Ha igen kérlek nyomj rá a kis csillagocskára és ha kedved van kommentelj!💜
Szerintetek ki az a "kölyök" akit Yoongi megdobott? Hogyan kapcsolódnak vajon a szàlak?
Igyekszem jobb ès hosszabb rèsszel szolgàlni pènteken.🌼
Szeretlek titeket, kitartàst ès vigyàzzatok magatokra!💜
YOU ARE READING
The Sinner [YoonKook]
Fanfiction"A vilàg több mindenről szól, mint amit látunk" Min YoonGi 26 èves egyetemi tanulónak nem egyszerű az élet. Múltja folyamatosan kísérti őt, egy pillanatra sem magára hagyva. Az egyetem egyre nehezebb számára és az élet neki sem kegyelmez. De meglep...