The Sinner [YoonKook]

Randi | 20

YoonGi | november 2

-És milyen volt a napod? - kérdezett rá Jeon. Mèg mindig az egyetem parkolójàban voltunk és cigarettàztunk. Nagyot sóhajtva fordítottam el a fejem majd vállat vontam. Az embereknek vannak jó napjai?

-Fárasztó. Elszoktam tőle. - néztem vissza rá fél szemmel majd beleszívtam a cigarettámba újra. - Éhes is vagyok és legszívesebben aludnék egy nagyot - feleltem majd a motorjának dőlve néztem rá újra. Tekintetét még mindig nem szakította el tőlem, arcomat vizslatta. - Neked? - kérdeztem rá hiszen nem akartam bunkónak tűnni vagy önzőnek. Érdekelt az ő napja is természetesen.

-Nem volt rossz. Végre befejeztem az egyik autónak a javítását illetve az egyik motorét is, szóval majd jön a fizu. - vigyorgott elégedetten s elnyomta a csikket majd a kukába dobta. - Meg megint rá kell néznem egy Kia-ra. Nem tudjuk mi baja van, már a gyártóhoz is vissza küldtük, a szervízről nem is beszélve. - felelte frusztráltan ami az arcán egy fintorban làtszódott meg. - Szóval elég nehéz lesz, de remélem rá fogok jönni, hogy mi a baja. - sóhajtott fel mire elmosolyodtam nagyon halványan. Ahogy elnézem szereti azt amit csinál.

Ekkor ismerős hangokat hallottam meg. Amint oda pillantottam arcomra újra felkerült a rideg álarc és felvont szemöldökkel figyeltem őket pont úgy ahogy Park figyelt. Nagyon remélem, hogy nem most akar balhét mert igen könnyen fel lehet ingerelni jelenleg. Illetve azt sem akarom, hogy Jeon szemtanúja legyen ennek az egésznek.

-Min! - kiáltott nekem Park mire azonnal ledobtam magamról a táskát és felé fordultam, hàtat fordítva Jeon-nak. Már a hangjával képes felidegesíteni. Önelégült vigyorral nézett rám miközben közeledett. Esküszöm le fogom én azt onnan törölni de úgy pár másodpercen belül.

-Meg nem mondtam, hogy menj el a közelemből, Park? - kérdeztem meg karcos hangon felvont szemöldökkel, mire csak gúnyosan elmosolyodott és felèm lépett mèg egyet. - Nincs hozzád megint kedvem. Keress mást akinek táncolhatsz az idegein! - jelentettem ki mire felnevetett. Mély levegőt vettem majd oldalra pillantottam majd egy újabb levegőt vettem. Vissza kell fognom magam.

-Csak egy kérdésem van. - nézett rám mire megforgattam a szemeimet. Szeretném őt igazán elásni az erdő mélyén.

-Nem érdekel. Menj el! - jelentettem ki komoran s felé léptem egyet, állva tekintetét. Nem félek tőle, csak pattanásig feszülnek miatta az idegeim.

-Naa, Mi... - nem engedtem, hogy tovább mondja ugyanis megint felé lèptem és két gyors pofont kapott, ami hatalmasat csattant az arcán. Tekintetèn színtisztán láttam, hogy meglepődött és erre egyeltalán nem számított.

-Nem mondtam valamit? - kérdeztem meg felhúzva szemöldököm, mire még mindig egy meglepett fej volt a válasz. - Kérsz az öklömből is vagy elhordod magad? - kérdeztem meg majd lekevertem neki mèg egy gyengébbet, ès továbbra is kèrdően néztem rá de választ nem kaptam. Ekkor egy kezet éreztem meg a vállamnál majd azt ahogyan hátrébb húz, maga mellé de nem enged el.

-Vagy megszólalsz vagy el is mehetsz. - szólalt meg mèlyebb hangjàn JeongGuk. Egy pillanatra méltattam a férfit majd újra Park-ra neztem aki mellett ott voltak a gazdag fiúcskák is mire majdnem felmorrantam. Csak induljanak meg felénk és halottak lesznek. - Nem kérdezel semmit? Helyes. Akkor el lehet fordulni s elmenni. Hànyszor kell mèg kérni, netàn fogykos vagy? - emelte feljebb a hangjàt Jeon mire nagyot sóhajtottam ès megfordultam Jeon karjaiba majd kibújva elindultam, hogy felszedjem a táskámat majd a bukósisakot is a fejemre tegyem.

Nagyon nincs most hozzàjuk hangulatom. Nem tudom mit akarnak. Azt, hogy megverjem őket? Hogy kihozzanak a sodromból és felbasszák az agyamat? Nem értem, de nem akarok velük foglalkozni. Jeon még vàltott velük pár szót majd megindult felém és már vette is fel a sisakot. Megvàrtam míg elrendezi magát, ezután felült a motorral én pedig azonnal felültem mögé. Jungkook már csak azért is kipörgette, majd a gázra taposott és hangosan mentünk el a társaság mellett akik egy része csak nagy szemekkel nézett.