Ahogy lehunytam a szemem egy mély álom vitt magával, egy hatalmas kastély tárult elém ami előtt lovas kocsik sorakoztak. Én egy báli ruhába voltam ami kék volt és felül csillogó volt. Ám bámulásom közepette valaki megzavarta, egy herceg aki Sugara hasonlít, csak egy hercegi ruhába volt fel öltöztetve.
(Én)- kicsoda ön? És mit akar tőlem?
(Suga H.)- kisasszony kérem ne moccanjon meg és ne forduljon meg, ne essen pánikba egy medve van mögötte.
Mihest ki mondta hogy medve, rohanni kezdtem de a medve utol ért, marcangolni kezdett. Ahogy elkezdte harapni az arcom felébredtem, és az álom miatt felkiáltottam. Amire Namjoon be jött.
(Nam)- mi történt drágám? Rosszat álmodtál? Inkább ne válaszolj gyere ide.
Ekkor ajkaink találkoztak , valamiért másabb volt ez a csók kicsit vadabb volt. Csókunkat a levegő hiány választotta el, majd felém nézett a szemében sajnálatot láttam.
(Nam)- sajnálom drágám ne haragudj kérlek elragadtattam magam.
Erre elmosolyodtam mire kérdően nézett rám, majd ismét meg csókoltam.
(Én)- Mien programot csináltál?
(Nam)- drágám megyünk a városba, a többi titok.
Pislogtam nagyokat mert nem tudtam miért.
(Én)- Nam de mit vegyek fel akkor?
(Nam)- mivel tél van jobb ha valami vastagot.
Erre felkaptam egy egy egybe ruhát ami kék volt és rövid, majd neki álltam öltözni, mire felöltöztem Namjoon is be jött.
(Nam)- gyönyörű vagy na de nem fogsz így fázni? Mondjuk mindegy kocsiból szállsz ki meg be de gyere.
Ekkor megfogta a kezem és lehúzott a lépcsőn. Majd a bejáratnál a lépcső előtt egy fekete musztáng ált.
(Nam )- tetszik?
Válaszolni nem tudtam mert azt hittem hogy állom de hát az embernek nagy szerencséje kell legyen, hogy ilyenbe üljön. Bámulásomból Namjoon zavart meg aki már a kocsinál várt.
(Nam)- mire vársz? Szállj be.
Majd elindultam az ajtó felé beültem majd bekötöttem magam. Namal egész úton beszélgetünk olyan jó vele lenni szeretem őt. Beszélgetésünket abba hagytuk mikor megérkeztünk, egy hatalmas étterem volt a hely de sehol senki.
(Én)- miért nincs itt senki?
Nam csak elmosolyodott.
(Nam)- szilveszter van drágám gyere.
Majd megfogta a karomat de előtte elgondolkoztam mert otthon nem láttam senkit se, mikor bementünk mindenki ott volt és egy csomó rajongóik is volt .
(Én)- Nam mi ez az egész?
(Nam)- Most van szükségünk a tudásodra mert ez egy kisebb szilveszteri koncert most még csak próbálunk de te kel a ruhákat elő kapd a színfalak mögött, a koncert 2 óra múlva kezdődik és a gyorsaság is számít itt.
Ekkor tudatosult bennem az amit akkor ígértem Namnak, féltem mert hát pontosan az énekhez megfelelő öltözék kell. Nammal bementünk ő a többiekhez ment próbálni én meg az öltözőbe mentem, pont ott találtam a menedzsert ami jól jött.
(Én )- elnézést menedzser úr de lenne pár kérdésem.
(Menedzser)- elsősorban ki vagy te ?
(Én)- a fiúk sztájliszt
(Men)- az nem lehet az itt van. Biztonságiak kérem kísérjék ki a kisasszonyt .
Ekkor két hatalmas fickó jött el és elkapott a karomnál fogva majd ki vittek. Le löktek a földre majd hagytak engem, jobban bele gondolva kicsit várok hátha észre veszik hogy itt vagyok.
Már egy fél óra eltelt és nem jött ki senki, megvárom őket akkor kint.
Gondolataim
Miért velem történik ez hideg van és fázok, már a koncert is biztosan megkezdődött de már nem érzek semmit és kezdek álmos lenni, lassan kezdett le ragadni a szemem.
Namjoon szemszöge
Ép beszéltem a többiekkel mikor észre vettem hogy valakit ki vittek az őrök, egy kis idő múlva tudatosult bennem hogy Emma az akit ki raktak de miért.
(Én)- fiúk nem soka jövök.
Megse vártam a választ de a menedzserhez siettem .
(Én)- menedzser miért rakta ki azt a lányt? Ő a sztájlisztunk.
(Menedzser)- de az megérkezett, nem lehet két sztájliszt.
(Én)- akkor is vissza hozóm és kész .
Ekkor ki rohantam és láttam hogy már alig él, valamit mondani akar de nem értem.
(Én)- Ne mondj semmit gyere be mert megfagysz.
Az hogy mi történt Emmaval azt majd csak a következő részben tudjuk meg.
És igen tudom hogy már Március van de nehéz a suli miatt még verseny miatt utol érni magam.
