Namjoon szemszöge :
Emmát felkapva vittem be vittem a kanapéra és rá raktam a takarót.
(Men): Namjoon én sajnálom, az igazság hogy az a lány a rokonom és igen ki raktam őt az utcára azért mert utálom.
Én rá se hederítve hívtam a sofőrt hogy jöjjön az ajtó elé, Emmát felkaptam az ölembe majd ki az ajtón a kocsihoz mindenki megbámult.
(soför)- Úrfi hova ?
(Én)- a legközelebbi korházba de siess.
Amikor mentünk Emma szemei halványan kinyíltak majd megint lecsukódtak. Mikor megált a kocsi akkor sejtetem hogy a korháznál vagyunk, kiszállva a kocsiból felkapva Emmát sietem be a az épületbe. A legelső orvost meglátva kértem segítséget.
(Én)- kérem segítsen a barátnőm kint volt a hidegben és megfagyott alig él.
Az orvos intett hogy hozzanak hordágyat, szaladtak egy szobába ami szabad volt, siettem utána én is. Egy lélegeztető gépre rakták betakarták és perfúziót is kapott, miután ki jöttek az asszisztensek bementem hozzá, én meg az orvos.
(dr.)-Jól döntőt hogy be hozta mert megfagyot volna, rendbe fog jönni holnap haza is mehet csak melegbe kell tartani.
(én)- Rendben köszönöm szépen doktor úr.
Ahogy ott feküdt kiengedett hajjal, rózsaszín ajkai kiemelkedtek fehér arcából amellyel senki se tud versengeni. Eddig észre se vettem hogy mien gyönyörű ez a lány, a csendet a többi tag és a menedzser jelenléte törte meg.
(menedzser)- Sajnálom Namjoon ez a lány az unokahúgom nem akartam hogy sikeres legyen, utáltam mert nem tudtam tőle megszabadulni. De lassan megszabadultam volna tőle ha te nem lennél .
A harag eltöltőt és hirtelen neki mentem a többiek fogtak le hogy ne öljem meg ,meg akartam ölni de Emma hangját hallottam volna , az ágyra nézve láttam hogy lassan ki nyitja szemét lassan szempilái megemelkednek és láthatom gyönyörű kék szemeit melyekhez vonzódok.
Emma szemszöge
Amikor elsötétült minden mindent hallottam, azt is amit Namjoon mondott fel akartam kelni de nem tudtam, mintha az erőm elhagyott volna . Hallottam ahogy Nam a korházba vitt mindent, képtelen voltam felkelni, kaptam perfúziót éreztem ahogy belém folyik valami, utána Namot hallottam ahogy beszél. Mintha rólam beszélne "Ahogy ott feküdt kiengedett hajjal, rózsaszín ajkai kiemelkedtek fehér arcából amellyel senki se tud versengeni. Eddig észre se vettem hogy mien gyönyörű ez a lány" Istenem ez a fiú mieneket bókol a végén még igy is elpirulok, hirtelen hallottam egy másik hangot ami nagybátyámra emlékeztetett "Sajnálom Namjoon ez a lány az unokahúgom nem akartam hogy sikeres legyen, utáltam mert nem tudtam tőle megszabadulni. De lassan megszabadultam volna tőle ha te nem lennél". Későbbiekben már verekedés hallatszott ami nem jót jelent innen jött a szobából, Namjoon verekszik muszáj lesz erőt vegyek magamon és felkelnem. Amint erőt vettem a szemeim kinyíltak és a hófehér plafont vettem észre elsöre majd oldalra fordítottam a fejem és Namjoont láttam szembe nézve velem, majd az ágy mellett termet.
(Nam)- Jól vagy szerelmem ? Tudom hogy hülye kérdés de akkor is aggódtam érted .
Erre magamhoz húztam és ajkaink találkoztak amin a többiek tapsoltak Namjoon csak pislogót.
(Én)- Nam jól vagyok csak kicsit át fagytam és mindent hallottam, még annak a szemét nagybátyámnak a mondatát is.
Sziasztok első sorban köszönöm a sok olvasót és azt a 7 szavazatot is mert nekem ez nagy dolog, számomra ez egy nagy siker amire legalább büszke vagyok. Másodjára meg kérlek titeket ne azt nézéttek hogy a Bts mikor oszlik fel, nem tudjátok hogy meghosszabbítják a szerződést vagy nem, és amúgy is nekik is szükség van a magán életre, amúgy meg akin segített a Bts az örökre Army, Army sziv, Army lélek, Army leszek amig élek. Ja és keveset tudok lenni elvagyok havazva építő kritikát elfogadok.
