Namot ölelve aludtamm el, majd egy éles fájdalomra keltem.
(Nam)- Mi a baj kedvesem?? Történt valami?
(Én)- Fáj a hasam alja mintha görcsölne.
(Nam)- Maradj nyúgott kedvesem, hívok egy speciális orvost ő tudja mi a helyzet, de remélem hogy nem az amire gondolok.
Nam kiviharzott a szobából és hívott valakit, bár nem tudhattam mire gondol Nam, de valami rosszra gondolt az biztos. Majd be lépett a szobába kezébe egy háló inggel.
(Nam)- Kedvesem ezt vedd fel, és maradj fekve a többiek is itt lesznek nem sokára .
Majd kiment a szobából, megpróbáltam felvenni de nem volt erőm hozzá. Nam segített felvenni.
Nam szemszöge
Remélem hogy nem az mert össze törne Emma, ha megtudja hogy nem lehet gyereke nem lesz képes semmire se. Ahogy törtem a fejem a problémán megjött az orvos is, be kisértem Emmához.
(Én)- Kedvesem itt az orvos nem olyan mint egy nő gyógyász csak maradj fekve.
Ahogy láttam Emma kezdett már be pánikólni nem tudom hogy mit érezhet ilyenkor egy nő. Az orvos megfogta Emma hasát majd utasította hogy lassan vegyen levegőt.
(Orv.)- Sajnálom hölgyem és uram de nem lehet gyerekük, és azért voltak a hölgynek jelei mert a méhével lett valami.
(Én)- De ugye tud valamit tenni
(Orv.)- igen van rá kezelés de nem csak ezt kell szednie sok stressz érte igy sok pihenésre van szüksége és közöségre is.
(Én)- Köszönöm doktornő, de a gyógyszereket hol tudom ki váltani? Mármint inkább hogy? Mert most Emmát nem akarom itt hagyni egyedül.
(Orv.)- Tudom hogy mien ez azt is tudom hogy majd lesz itt koncertjük, az egyik tag elszaladhat és kiválthatja, most már megyek viszontlátásra.
Ki kisértem majd vissza szaladtam Emmához aki össze gubódzva feküdt az ágyon. Leültem mellé majd igy szolt.
(Emma)- Nam miért történik az hogy nem lehet gyerekem??
(Én)- Kedvesem te nem tehet róla, tudod az élet ilyen de van megoldás hogy gyerekünk legyen.
(Emma)- Nam most hagyj magamra kérlek.
A kérlek szóra már potyogtak a könnyei, bár nekem se kellet sok hogy ne sirjam el magam hiszen az hogy nem lehet gyermekünk az darabokra tört minket. Ekkor magamhoz húztam és hagytam hogy kisírja magát, miután kisírta magát el aludt szemei alatt folyt a könny. Bár kopogást halottam Emmát óvatosan arrébb raktam és be takartam. Kimentem majd halkan becsuktam az ajtót, Hyung ált előttem aki mellet Min volt mellette meg Chan.
(Min)- Hogy van Emma??
(Én)- Menjünk le és ott beszéljük meg.
Lementünk a napaliba ahol mindenki ott volt.
(Én)- Emma nincs jól bár most kisírta magát és alszik de én se bírom jól ami történt.
(Min)- Nam te is menj piheni majd készítek valamit Channal és felvisszük.
Nem mondtam semmit csak bólintottam, fel mentem Emma mellé aki aludt bár elég sápadt volt.
Sziasztok itt egy újabb rész bár rövid lett és sajnálom csak hulla vagyok. Nem tudom hogy ki mien könyveket olvas de én ma fejeztem be a Vad Jázmint hát én az első kötet végén sirtam és eszembe jutott a spiring day ami most az következik.
