Ahogy Namott kerestem észre se vettem hogy eltelt az idő, már éjfél is elmúlt de sehol senkit se találtam. Ahogy az éjszaka leszállt csend volt mindenhol, a lámpák el aludtak és sötétség volt mindenhol. Hirtelen csak az ösztöneimre hallgattam, nem volt más kiút, reméltem hogy nem lesz semmi ami elkaphat. Mély gondolataimat egy kéz érintése ragadt meg, a tulaja nem Namé volt hanem B.I aki kis híján a szívbajt hozta rám.
(B.I)-Mi történt Emma
(Én)- Én nem tudom egyszerűen Namot kerestem de sehol se találtam.
(B.I)- Maradj csöndbe.
Csendre intett, majd egy árnyék suhant el felettünk, majd ég színű szempár pillantott rám.
(Ismeretlen)- Nocsak itt a híhet farkas meg egy kutya.
(B.I)- Mit keresel itt Jennie? Tudod a törvényt, nem tehetted be a lábad a farkasok területére.
(Jennie)- Ugyan csak szeretem volna látni az új farkasokat, tán nem szabad?
(B.I)- Tudod hogy vége a háborúnak, és semmi közötök hogy kiből mi lesz azt ők maguk döntik el.
(Jennie)- De tudod hogy a Namjoon félig farkas félig vámpír?
(B.I)- Igen tudjuk és ő tartja fent a békét.
Ekkor majd Nam jelent meg a semmiből.
(Nam)- B.I ne aggódj innen átveszem.
(Jennie)- Látom elő bujt a félvér az odujából.
(Nam)- Jennie tudod a törvényt nem szeretnénk felfordulást és fent kell tartjuk a béke, most már távozz.
Majd a lány eltűnt, Nam dühös tekintetét rám szegezte majd fejét fogva magához ölelt.
(Nam)- Kedvesem mostantól megtiltom hogy egyedül mászkálj nincs kivétel.
(Én)- De miért Nam?
(Nam)- Arról nem kell te tudj, az a fontos hogy épségbe össze tudjunk házasodni.
Majd elengedve csókot hintett az ajkaimra.
(B.I)- Nem akarom megzavarni a pillanatot de még egy kis dolgunk akadt.
Majd nevetünk ezen.
(Nam)- B.I hivd össze a többieket, mostantól éjjel nappal Emma mellet lesznek páran.
B.I bólintót egyet majd elment értesíteni mindenkit. Nam majd rám nézet és a derekamnál megfogva egy mély érzelmes csókot adott amelyet viszonoztam, akkor váltak el ajkaink mikor levegő hiányba szenvedtünk. Magával húzott a szobába, majd bezárta az ajtót maga után.
(Nam)- kedvesem nincs kedved valamihez amiról ketten tudunk?
Én csak ráztam a fejem, mert aggasztott ez a Jennie
(Én)- nem kéne most ez Drágám, majd esküvő után akkor jobb lenne.
(Nam)- biztos kedvesem? Kívánlak és ne akarj tudni mien türelmetlen vagyok kedvesem. Mert a végén ki tudja mit csinálok az éjjel.
Erre csak nevetem majd lágy csókot hintettem Nam ajkaira majd kinyitottam az ajtót.
Nam szemszoge
Ez a lány egyre jobban felizgat, rá férne egy kis lazitás.
Sziasztok tudom késtem de nem éreztem jól magam és nem tudom hogy legyen e majd ég másik könyv és köszönöm hogy olvassátok a történetet itt egy újabb zene a Save me
