Szeretlek

35

Joy Wellington

- Indulnom kell lassan Jess. - mondtam neki. - Örülök, hogy megismertelek. - mosolyodtam el.

- Köszönöm, hogy találkoztunk Joy. - viszonozta a mosolyt.

Beszálltunk az autójába és haza mentünk.

- Eredetileg ilyen színű a hajad? - kérdeződködtem. Próbáltam oldani a hangulatot, bár Jess elég feszült volt.

- Nem, sötétebb az eredetinél. Nem rég átfestettem. Ez jobban illik a személyiségemhez mostanában.

- Ha ez vígasztal, szerintem jófej vagy. Nem is értem miért nincs barátnőd.

- Jártam valakivel. - sóhajtott.

- És vele mi lett? - vontam föl a szemöldököm.

- Bonyolult, de a lényeg, hogy nem lehettünk együtt, de én rajta kívül nem is szeretnék mással lenni. - rázta meg a fejét komor arccal.

- Lépj tovább Jess. Mollynak a barátnőmnek bejössz. Nincs kedved vele randizni? Leszervezem, ha gondolod.

- Tényleg nem akarok, köszi. - rázta meg a fejét.

- Hát jól van Jess. - rántottam meg a vállam. Ha nem akar, hát nem erőltetem. - Szóval, honnan is ismered anyukámat?

- Volt már szerencsénk egymáshoz. - akarta lezárni a választ, de nem fogadtam el.

- De Jess, azt mondtad elmondod. - próbáltam belőle kihúzni, csak mert anyám ilyesmit sosem említett.

- Nincs lényege Joy. - tekerte fel a hangerejét a zenének, amit lejátszott a telefonjáról.

Jó izlése volt, tetszett a lejátszási listája. Valami megfogott Jessben, de nem szabadott abban ringatnom magam, hogy többször találkozunk. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy én akármilyen idegennek elmegyek valahova.

Meg ott van nekem Bryan. Az egy dolog, hogy benne semmi izgalom nincs, de nem szabad ilyennek lennem. Mit szólnának mások.

Főleg apám meg anyám.
Nem szabad megtudniuk, hogy találkoztam egy ilyen sráccal, akinek még munkája sincs, nem mintha engem zavart volna.

- Hol tegyelek ki Joy? - közel voltunk már a városhoz.

- Ha a Pub előtt ki teszel, nekem az jó lesz. - gyorsan vert a szívem és ideges voltam.

Jess jelenléte is közre játszott, meg persze az, hogy nehogy meglássanak minket Jessel. A szüleim ismerősei egyből mondanák anyámnak, hogy más fiú kocsijából szálltam ki.

- Elmegyek a hátsó parkolóba. - kanyarodott be a Pub mögé.

- Köszi Jess, kedves vagy nagyon.
Nem is tudom, hogy fordulhatott meg a fejemben, de azon kezdtem agyalni, hogy adjak-e egy puszit Jess arcára, mielőtt kiszállok az autóból, de végül felhagytam az ötlettel.
Milyen lenne már. Szerintem ő sem venné jó néven.

- Köszönöm, hogy találkoztunk Joy.- fordult felém, ahogy leállította a motort.

Sötétbarna szemei csillogtak, ahogy a fény rávetült.

Gondolkodni kezdtem. Ha találkozom vele, akkor titokban kell tartanunk, mindenki előtt. Nem akarok tőle semmit, szóval nem lehet baj, ha újra összefutunk.

- Remélem fogunk még. - húztam egy féloldalas mosolyt a számra. - Vigyázz az úton!

Kiszálltam, és megvártam, amíg elhajt.