04

14.4K 271 6
                                    

Hétfő reggelre virradt. Olyan rossz volt korán kelni, de nem tehettünk semmit. Tizenegykor kezdődött az első órám.

Kimentem a fürdőszobába, megmostam az arcom, kicsit próbáltam jobban felébredni. Hamar lezuhanyoztam, reggelente szerettem felfrissíteni az egész testem langyos vízzel. Megmostam a fogaimat és kisminkeltem magam. Ez a reggeli rutinom, amit minden nap megtettem. Felvettem egy fehér csipkés pólót, ami tökéletesen illeszkedett felső testemhez, egy fekete szűk farmerszoknyával. Kifejezetten hamar sikerült felkelnem, ahhoz képest, hogy milyen fáradt szoktam lenni ilyen korán. Tegnap este már összekészítettem a holmim, amit vinni akartam vissza, erre ma már nem kellett figyelnem.

Jött egy hangüzenet Jesstől.

"Jó reggelt Édes. Azt akarom kérdezni van-e kedved velem jönni vissza a kampuszra? Tudod elmarad az egyik órám, úgyhogy szerintem el tudlak vinni." - hallottam reggeli rekedtes hangját a telefon mikrofonjából.

Nem tudtam jó ötlet-e, hogy ennyit lógunk együtt Jessel, már teljesen úgy kezel, mint egy minden napi kelléket az életében. Ő az első, aki ír reggel és ő is az utolsó. Olyan furcsa érzés, hisz tudom, hogy csak a testem kell neki. Vagy nem voltam biztos már semmiben. Hisz a barátnőim mind azt mondják, hogy szexre jó csak Jess. Lehet csak azért ez a véleményük, mert semmi mást nem kaptak tőle. Ahj kezdek teljesen úgy beszélni róla, mintha ő lenne a legfontosabb az életemben...

Írtam neki egy üzenetet.

"Sok a cuccom, nem hiszem, hogy beférne a tied mellé." 

"Jaj Joy, nekem amúgy sincs semmi, amit vinnék." - válaszolta.

Ezzel be húzott a csőbe, nem tudtam más kifogást mondani neki.

" Mikor indulunk?"

" Tizenegykor kezdődik Mr.Owen előadása nem? "

"De, igen." - tök úgy tűnt, mintha nem is érdekelné az egyetem, nem is értettem minek jár, ha tőlem kérdezi mikor milyen órája lesz.

"Akkor ráérünk kilenckor elindulni."  - írta.

Nem írtam vissza, csak ledobtam az ágyamra a mobilom, leszaladtam a konyhába és készítettem magamnak egy gyümölcstálat, tele banánnal, eperrel és áfonyával. Ütöttem fel kettő tojást rántottának, amíg az készült megettem a gyümölcsöket.

Ránéztem a konyhában az órára, negyed kilenc múlt pár perccel, ezért bele kellett húznom. Úgy terveztem, hogy Jess időben jön. Felmentem a szobámba a maradék fontos dolgot bepakolni. Amíg még volt egy kis időm begöndörítettem a hajam és felcopfoltam a fejem tetejére. Nem annyira szerettem, ha ki volt bontva, mert annyira zavaró tudott lenni.

Ránéztem az órámra, már ide kellett volna érnie Jessnek. Aggódni kezdtem, hogy történhetett-e vele valami.

Megcsörgettem, de nem vette fel a telefont.

Tíz perc múlva csengettek az ajtón. Amilyen gyorsan csak tudtam lerohantam, kinyitottam. Megláttam őt és azzal a lendülettel szorosan magamhoz öleltem.

- Azt hittem valami baj történt. - fúrtam a fejem a vállába.

Magam is furcsálltam ezt a gondoskodást, amit kimutattam felé, de magától jött.

- Nincs semmi baj Édesem nyugodj meg. - nyomott egy puszit a hajamba. - De induljunk, ha nem akarunk elkésni, így is bele kell taposnom a gázba.

- Hozom a cuccom. - indultam el a szobám felé, de visszarántott.

- A bőröndöd majd én lehozom, te csak vedd fel a cipőd. - mondta magabiztosan.

Komolyan mondom nagyon megdöbbentem rajta. Olyan más volt most, törődött velem és kimutatta felém szeretetét. Azt akartam, hogy ilyen maradjon.

SzeretlekWhere stories live. Discover now