Megsebezve /BEFEJEZETT/✔️

Látomás

„Az akadályok nem győzhetnek le; minden akadály azért van, hogy legyőzzük."

Három napja rohadok a házba és kezdek idegbajt kapni, mert nem mehetek sehova. James és Victoria nem tudom, hogyan csinálják, de a Volturi sem tudta ezidáig elkapni őket.
Egy nyomkövetőt nagyon nehéz kiiktatni, de azért erősen hittem benne, hogy a Volturival könnyebben fog menni.
Mostanában elég sokat tévedek.
Hogy még rosszabb legyen az egész Marcus kijelentése miatt sem vagyok éppen a formámban és van egy olyan érzésem, hogy Helen titkának köze van Marcus kijelentéséhez.
– Na, nekem ebből elegem van. – mondom magamnak, majd kirontok Carlisle szobájából és a konyha felé veszem az irányt.

Edwardon és Emmetten kívül az összes Cullen a konyhában tanyázik, ahogy látom ők is szét unják az életüket.

– Én most megfogom magamat és elindulok apámékhoz, teszek rá, ha közben James vagy a vörös ribanc kinyír, de ha én nem mozdulok ki innen az unalom fog megölni! – mondom feszülten és elindulok az ajtó felé.

– Én segíthetek, hogy ne unatkozz! – szól utánam Jasper.

Megfordulok és a legharagosabb tekintetemet küldöm feléje.

– Egyrészt Jasper van barátnőd, másrészről pedig erre az apádat fogom megkérni, ha olyan kedvem lesz. –mondom.

Mind a négyen nevetni kezdenek, már én is azon vagyok, hogy eleresztek legalább egy félmosolyt, de egy pillanat múlva Alice iszonyú fájdalmas arcára leszek figyelmes, majd neki támaszkodik a pultnak és csukva tartja a szemét.
Ez nagyon nem jó.
Látomása van.
Azonnal oda rohanunk hozzá, de mielőtt odaérnek a látomása már elmúlt.

– Úristen, Alice, minden rendben? –kérdezem tőle pánikolva.

Iszonyú rettegéssel néz rám.
Nagyon nem akarom megtudni, hogy mit láthatott, vagy inkább mit nem láthatott...

– Jessie...–suttogja.

Azt hiszem, ha ez így megy tovább kiakadok és még elképzelni se akarja senki, hogy milyen, amikor, én kiakadok...Lehet nem változok dühöngő, zöld szörnnyé, de leszek olyan ideges, mint Hulk.

– Mit láttál? – kérdezi aggódva Jasper.

Alice le sem veszi rólam a szemét, így kezd el beszélni:

– A házunkat, itt fognak támadni és Jess is köztünk lesz. Victoria fog rátámadni, ezek után nem látom Jess jövőjét.

Nagyszerű, a legnagyobb ellenségem a barátaim és a pasim házában fog kinyírni. Imádom az életem...

– Fantasztikus! Akkor gyakorlatilag úgy áll, hogy meghalok! Csodálatos! Jó volt titeket ismerni! –mondom már majdnem hisztérikusan.

– Gondolkozzunk logikusan, ha Jess elmegy innen akkor ez jóesetben nem fog megtörténni, tehát az mégis egy jó ötlet, ha visszamegy Carlisle-hoz. – mondja Rosalie.

– Én csak azt látom, amit éppen kitervelnek, viszont, ha idejönnek és nem leszel itt akkor ez a tervük a kukában landol, így megússzuk a támadást, Rosalinek jó az ötlete. – mondja Alice felébredve a rémületből.

– És mi van, ha Charliékhoz mennek? – kérdezi Jasper.

– A házhoz állítjuk a Volturit. Ha odamennek a Volturi eltudja őket kapni, ha meg a Volturi miatt nem teszik oda a lábukat, akkor pedig Jessiék biztonságban lesznek. – mondja Carlisle.

– Szólok Ryannek, hogy jöjjön értem. – mondom kicsit sem nyugodtan.

– És ezek után? – kérdezi Alice.