Többet érzek mint barátság..<3

14. fejezet

Még oda sem értünk de már hallottuk az utca végén is a dübörgő zenét. Csöndben sétáltunk végig, majd egyszer csak Mark megszólalt mellettem.

- Figyelj! Szeretném ha nem azon agyalnál egész este, hogy mit gondol rólad Bryce. - karolta át a vállamat.
- Hidd el, kicsit sem érdekel. - füllentettem. Nagyon is érdekelt, mivel érdemeltem ki ezt az oldalát. Elsőre nagyon szimpatikus srácnak tűnt. Akárhányszor összefutottunk a folyosón, vagy az utcán, mindig köszönt, de nem valami jó kedvűen. Vagy oda szólt egy "szia-t" vagy csak intett. Mikor milyen kedve volt. De elhatároztam, hogy ma este jól fogom magam érezni. És nem foglalkozni azzal, hogy miért utálhat.

Akkor még nem tudtam mi vár rám a bulin.

Meg is érkeztünk, már az udvar tele volt cigiző, piáló vagy beszélgető tinikkel. Ettől még inkább csak tini bulis hangulatot adott az egésznek. Még mikor Santa Monica-ban laktunk, akkor is sokszor mentem el az akkori legjobb barátnőmmel bulizni. De valahogy mindig rossz vége lett a buliknak. És már ő sem volt a régi, valahogy megváltozott a külsője, s a viselkedése is sokkalta rosszabb volt. Szinte le tudtam volna tagadni. Már a barátságunk vége felé, már nem az az ember volt akit megismertem. Elkezdett drogozni, és sokkal többet bulizott, és több fiúval is kavart. Rá sem lehetett ismerni. Akit én megismertem még azt sem tudta mi az a drog.. most meg már biztos többszörös visszaeső. Ő volt az egyetlen barátnőm, és én akkor is ott voltam neki mikor többször is eltaszított. Örülök, hogy ott hagytam azt a várost.

Sétáltunk fel a gerendán, mikor valaki nekünk jött. Nem más mint a házigazda, Justin.

- Áhh Mark! Sziasztok. - nyújtott kezet a mellettem álló fiúnak.
- Ó szia, téged azt hiszem.. várj.. nem tudom.. hogy hívnak? - nyújtott felém kezet.
- Szia, Emily vagyok. Nem rég költöztünk ide. Nem csoda, hogy azt sem tudod ki vagyok. - kuncogtam.
- Áh szóval Emily. - nézett rajtam végig azzal a csábító mosolyával. Nem mondom azt, hogy nem volt helyes.. de azért nem volt az esetem. Azok a szép kék szemei, és a világos barna haja. És még a stílusa is a helyén volt. De akkor sem volt olyan mint Bryce. "Jézusom miket beszélek.."
- Gyertek csak be, piát a pulton találtok. - mutatott a konyha felé miközben be vezetett a házba.
- Rendben köszi. - köszönte meg Mark, majd a hátamnál fogva betolt a konyhába.

Fel ültem a pultra, ameddig Mark a piák közt válogatott.

- Sör jó lesz? - nézett fel rám, majd újra a piák felé vezette a tekintetét amikor bólogattam egy nemmel.
- Valami ütősebb nincs? - kérdeztem, majd lassan néztem végig a társaságon.
- Van itt Vodka, Royal, Whisky, Jack meg valami pálinka.. azthiszem. - sorolta fel, s felé fordultam.
‐ Rád bízom. - ugrottam le a pultról. Oda nyújtott nekem egy poharat, nem tudtam mi volt benne de amint le húztam, egyből elkezdte égetni a torkomat a pohárban lévő alkohol. Csak jól akartam magam érezni, és a pia hatása még rá tett egy lapáttal. Szóltam Marknak, hogy ki megyek levegőzni amire egy bólintással jelezte, hogy rendben. Éppen sétáltam ki a hátsó kertbe mikor meg láttam Őt.. csak álltam ott egyhelyben éa néztem. Csodáltam őt. Csak úgy néztem ahogy a szellő megmozgatja az össze-vissza álló tincseit. Lassan végig vezettem rajta a tekintetem. Egy fekete magasszáru Convers tornacipő, fekete térdnél kivágott farmer, s egy sima fekete póló volt rajta. Mondhatom nagyon színes öltözék. Kuncogtam egyet. Majd mire az arcához ért a tekintetem láttam ahogy engem néz. Sokkolva álltam ott, csak néztem ahogy a barátai beszélgetnek mellette. Nem mozdult ő sem, ahogyan én sem. Mintha földbe gyökerezett volna a lábam, csak álltam ott egy helybe. És amint láttam, hogy elindul, én is észbe kaptam aztán befelé vettem az irányt gyorsabb tempóval.