Nem sokkal később mikor haza értünk, kopogtak is az ajtón.
Szaladtam le a szobámból, kinyitottam az ajtót és Markkal találtam szemben magam.-Hát szevaasz. -köszöntem, majd meg öleltem.
-Szia Em. -köszönt, viszonozva az ölelésem.
-Miújság? Történt veled valami izgalmas miután letettük a telefont? -kérdeztem viccesen.
-Ha beengedsz a házba talán még mesélhetek is. -nevetett.
-Jaj bocsi, gyere be. -félre álltam, és becsuktam mögötte az ajtót.
-Hát igazából nem volt tartalmas délutánom.. miután letettem a telefont, néztem tovább a sorozatom.. vagy este 6-ig. -nevetve mondta miközben sétáltunk fel a szobámba. Nevettem én is.Le pattantam az ágyra, miközben néztem Markot ahogy szedi ki a ruhákat a szekrényemből. Ki dobott az ágyra egy fekete szaggatott farmert, és egy sima fehér lengő haspólót.
-Szerintem ez így jó lesz. Na meg még a convers csukád, és tökéletes lesz. -ült le mellém.
-Öhmm.. Mark.. kérdezhetek valamit? -kérdeztem, miközben birizgáltam az ujjaim.
-Baj van? Furcsa vagy nekem. -nézett rám kérdően.
-Nem dehogy, csak érdekel valami. -mondtam halkan a végét.
-Hallgatlak Em. -majd feljebb ült.
-Öhm.. van egy szomszédunk. Ma láttam először, akkor is a nappalinkban. -kuncogott egyet.
-Ne nevess már. Próbálok komoly lenni. -mondtam, de én is vigyorogtam.
-Igen oké, bocsi. Hallgatlak. -emelte fel két kezét védekezve.
-Szóval ma láttam először.. és tök helyes meg minden. És nem tudom, hogy egy suliba fogunk-e járni. Gondoltam te biztos tudod, mivel te már régóta itt laksz. -meséltem el.
-öh várj már. -szegezte rám a tekintetét.
-Melyik szomszédotok? Hogy is hívják a srácot? -kérdezte.
-Hát azt hiszem Bryce.. ha jól emlékszem így hívják, igen. -mondtam el.
-Ahj ne. Emily ne mondd, hogy bejön neked? -kérdezte reménykedve.
-Nem! Nem azt mondtam, hogy bejön.. hanem csak, hogy helyesnek találom. Azért a kettő között ha kicsi is, de van különbség. -szegeztem rá a mutató újjam.
-Csak.. kerüld. Nagy ívbe! Légyszíves. -mondta teljesen komoly arccal. Nem értettem miért mondja.
-De miért? Ennyire seggfej nem lehet. -mondtam, mire felnevetett.
-Most mit nevetsz? -kérdeztem tőle.
-Hidd el nekem! Ha nagyon akar tud kedves is lenni, de azt is csak azért, hogy ágyba juttathasson egy lányt. -mondta teljesen őszintén. Elképedve néztem rá.Pár órával később már ágyban voltam. Nemrég ment haza Mark is. Megbeszéltük hogy fél 8-kor már lent fog várni, szóval eszem ágában se legyen elaludni. Gondolkodtam a holnapi napon, majd szép lassan elnyomott az álom.
YOU ARE READING
Többet érzek mint barátság..<3
Romance"Kerültem a tekintetét, de ezt ő nem hagyta. Megfogta hideg tenyereivel a derekam, és közelebb húzott magához. Éreztem, ahogy gyorsabban veszi a levegőt. Nem voltam képes lassítani én sem a szívverésem, sem a légzésem. Szemei megint cikáztak a ajkai...