~Ameddig akarod~ Kylian Mbappé ff.

2.

A következő dolog, amit érzékeltem a tömeg óriási kiáltása, és a csapatom, ahogy alig levegőt hagyva, hatalmas csoportos ölelésbe vonnak. Még az edző is odarohant örömében! Majd lefújták a meccset, ugyanis az utolsó percben sikerült gólt szereznem. Mikor sikerült kibújnom a folytogató csapattársaim markából elvégeztem a szokásos gólörömömet is, ezzel is az öcsémnek dedikálva a gólt.

Hirtelen megpillantottam egy gyönyörű lányt a nézőtéren. Körülötte meg volt őrülve a tömeg, de ő csak vigyorogva bámult engem, miközben tapsolt. Mikor ránéztem hirtelen zavarba jött így tudtam mit kell tennem. Odafutottam hozzá, a mezemet lekapva, majd a kezébe nyomtam.

-Gyere az öltözőkhöz egy 10 perc múlva. A biztonsági őrnek mondd, hogy "a jelszó paradicsom"-kacsintottam. A lány csak elpirult. Mikor futottam vissza a kispad felé, Neyt láttam meg vigyorogni.
-Na mivan Golden Boy csajozni próbálsz?
-Csak nem irigykedsz, hogy nekem jobban megy?-kacsintottam

Siettem az öltözők felé, reméltem előbb odaérek, mint a lány. Ez sajnos nem jött össze, megpillantottam őt George-al veszekedni.
-Nem érdekel, hogy nálad van Kylian meze, akkor sem engedhetlek be sajnálom. És fejezd már be ezt a "a jelszó paradicsom" dumát.-mondta mogorván a biztonságiőr
-Hé George! Én mondtam neki, hogy mondja ezt.-nevettem kínosan-Reméltem előbb ideérek, mint ő és tudjak neked szólni.
-Nincs gáz, csak legközelebb tényleg szólj. Szerencséd, hogy a kiscsaj nem adta fel könnyen.
-Hé, nem vagyok kiscsaj.-hallottam meg először a hangját
-Persze, hogy nem vagy. Na gyere.-fogtam meg a kezét és húztam magam után.

Az öltöző előtt megálltam.
-Tudnál itt várni max. 15 percet?-kérdeztem
-Persze, úgysem vár rám senki.-mikor ezt meghallottam gyorsan besprinteltem zuhanyozni, felöltözni, majd rohantam is ki Neymar "sok sikert" kiáltása közepette.