28.

399 21 1
                                    

2 nappal később szörnyen idegesen ébredtem, hiszen aznap volt esedékes a Juventus elleni bajnokok ligája mérkőzésünk. Az első meccset idegenben játszottuk, így reggel szörnyen korán keltem. Januárhoz híven még teljesen sötét volt, így semennyi kedvem sem volt kikászálódni a pihe-puha ágyamból. Valamilyen csoda folytán még is megszállt egy kis lelki erő, így fel tudtam öltözni. Szokásosan élő reklámtábla voltam, bár aznap úgy döntöttem, hogy papucsot veszek, természetesen zoknival.

Aline úgy döntött a mai meccset csak a TV-ből nézi, így teljesen egyedül gurultam be a Parc des Princes hátsóbejáratához. A busz már ott várt minket, vagyis inkább csak engem, ugyanis szokásomhoz híven késtem. Gyorsan kikaptam a hátizsákom a hátsó ülésről, majd egész gyorsan felszáguldottam a buszra, elnézést kérve az edzőtől. A hátsó ülések felé vettem az irányt, sorban lepacsizva mindenkivel, majd a leghátsó 4-es hely előtt behuppantam Neymar mellé. Egész úton idegesen rángattam a lábam, ami a legjobb barátomnak is feltűnt.
-Izgulsz, Golden Boy?-nevetett.
-Nagyon-vallottam be.
-Hé figyelj! Ronaldo az Ronaldo, de ő sem verhetetlen, oké?-szorította meg a vállam. Mindenki ezt monda, de ez akkor sem segít!

Az út további része csendben telt, de ez nem volt meglepő, általában ilyenkor mindenki lelkileg igyekszik felkészülni a meccsre. A repülőről leszállva egy másik busz elvitt minket a hotelba, onnan pedig a stadionba. Délelőtt "felmértük a terepet", ahogy az edző fogalmazott, meg gyakoroltunk kicsit, majd visszamentünk a szállásra ebédelni, a délután pedig kötelező pihenőnek volt kiadva. Egyedül a szálloda wellness részlegére mehettünk le, amit meg is akartam nézni.
Kylian: Lejössz velem a medencékhez?
Neymar: Persze. Az ajtód előtt leszek 3 perc múlva.
Gyorsan átvedlettem fürdőruhába, majd Ney megjelent így lementünk a medencékhez.

A délután nagyon jól telt, szinte el is felejtettem reggel milyen ideges voltam. A buszra felszállva ez persze visszajött, de legalább picit pihentem. Az öltözőben síri csend volt, mindössze Marqui próbált lelkesítő beszédet tartani, de nem igazán jött neki össze. Sose tudjuk meg, hogy a lelkesség vagy a magabiztosság hiánya volt a sorsdöntő, viszont 1-0ra kikaptunk...

~Ameddig akarod~  Kylian Mbappé ff. Where stories live. Discover now