Egy eseménytelenül telt vasárnap után gombóccal a torkomban keltem, ugyanis ezen a szép hétfői napon volt esedékes a Manchester United elleni mérkőzésünk. Igaz, a meccs csak 5-kor kezdődött, viszont 9-re oda kellett érnem a Parc des Princes-hez, mert idegenben játszottuk a meccset. A csapat logójával ellátott pulcsi, melegítő és baseball sapka mellé a psg-s jordenemet kaptam fel. Élő reklámtáblaként hagytam el a lakásom, Aline felé tartva, aki mindenképpen el szeretett volna jönni. Paul-nak és barátnőjének is sikerült jegyeket szereznem, eltekintve attól, hogy az előbbi természetesen nem az én csapatomnak fog drukkolni. Legalább a barátnőmet nem kell egyedül hagynom a nézőtéren...
A játékosoknak fenntartott parkolókhoz begurulva kipattantam az autómból, majd a másik oldalra átkocogva úriember módjára kisegítettem az autóból Lin-t. A csomagtartóból kikaptam a táskáinkat, majd lepacsiztam a legjobb barátommal.
-Izgulsz Golden Boy?-kérdezte.
-Hát csak a szokásos-nevettem-De én hiszem, hogy nyerhetünk.
A buszon a szokásostól eltérően nem Ney, hanem Aline mellett foglaltam helyet, de persze a legjobb barátomtól így is csak egy folyosó választott el. A repülőn hasonlóan helyezkedtünk el, majd az 1 órás utat követően berendezkedtünk a hotelbe.
Az Old Traffordba megérkezéstől kezdve görcsben volt a gyomrom a meccs kezdetét jelző sípszóig. Amint beleértem a labdába elszállt minden gondolatom, csak a focira figyeltem. Mindig is ezt szerettem benne. Teljesen kikapcsolt. Az első gólom után már tényleg minden kétségem elszállt. A nézőtérre felnézve 2 pattogó lányt láttam, meg a mellettük ülő duzzogó fiút. Bocs, Paul.
A meccset 2-1-es győzelemmel zártuk. Mindkét gólhoz hozzájárultam, az egyiket én lőttem, a másikat Ney, viszont enyém volt a gólpassz érdeme. Paul hiába nem örült, hogy kikapott a kedvenc csapata gratulált, Charlotte-tal egyetemben. A szállodába visszaérve vacsoráztunk egyet, majd Aline kézenragadott és a szobánkig vonszolt.
-Nagyon ügyes voltál-nyomott neki az ajtónak.
-Igyekeztem-nevettem, majd fordítottam a helyzetünkön. Felkaptam az ölembe a lányt, majd nekiestem ajkainak. Még elidőztünk egy kicsit itt, majd az ágyra fektettem.
-Fürödni is kéne-vált el egy pillanatra az ajkaimtól.
-Tőlem a zuhanyzóban is folytathatjuk-nevettem. Majd így is tettünk.
YOU ARE READING
~Ameddig akarod~ Kylian Mbappé ff.
Fanfiction"-És meddig tervezel velem lenni?-kérdezte mosolyogva a lány -Ameddig akarod-válaszoltam, én is mosolyogva" Kylian szemszögéből írom, ugyanis ilyet még sehol sem láttam, úgyhogy gondoltam nekivágok:) A helyszínek, városok és egyes karaktereken kívü...
