I'm straight, but I like HIM |Taegi ff.|🔞✅

1. évad 2. rész

  -Ne kezdj el olyat, amit nem tudsz befejezni, Yoongi!-figyelmeztetett jéghideg hangon, miközben az egyik tenyere finoman ráfonódott a nyakamra, aztán a mutatóujjával kicsit lefeszítette az alsó ajkam, amitől bíborba borultam, mégha egy fiú, pontosabban Taehyung csinálta ezt velem. A belsőmben furcsa érzés keletkezett, ami áramként futott el az ujjaim végéig a gyomromból indulva. Valami ismeretlen. Viszont nem tudtam sokáig gondolkozni, hogy mi a picsa ez, mert a Kim lassan, már-már idegesítően végigmérte az egész arcom. A metsző tekintete a szememtől indult, a számon át, ahol tovább elidőzött végül eljutott a vállam vonaláig. A levegőmet visszafojtva vártam, hogy végezzen, mozdulni nem mertem. Sosem gondoltam volna, hogy egynap Kim Taehyung fog fölöttem magasodni, én pedig remegve várom a következő lépését.-Legközelebb gondold meg mit csinálsz.-húzódott hátra olyan fél perc múlva, szóval fellélegezhettem.

  A másik fiú pillantását a hátamon érezve siettem ki a szobából, amiről úgy gondoltam, hogy röhögve fogok elhagyni, aztán elmesélem Jiminéknek Nam öccse milyen nyomi, de erről a kis esetről semmi pénzért nem beszéltem volna nekik. Mi történt ebben a fél évben, hogy a szerencsétlen, szemüveges, béna, stréber, mindenki-csak-szopatja Taehyung helyett egyszercsak egy izomos, magabiztos, talán még kicsit félelmes, szinte már dögös sráccal találtam szembe magam. Ezt Nam elfelejtette említeni, ezt a kis apróságot...

  Mire leértem a többiek már nagyban iszogattak a medence szélén rövidgatyára vetkőzve, hogy a lábukat be tudják lógatni a vízbe. Kikaptam a vodkás üveget Hobi kezéből és egy hatalmasat húztam belőle, hogy fél percig levegőt sem tudtam venni.
  "Akkor induljon a buli..."

  Az egész délutánt végigittuk, úgyhogy alig tudtam járni, amikor a mosdó keresésére indultam. Hol a falba, hol valami bútorba kapaszkodva valahogy eljutottam a konyhába, ahol egy ismerős alakot pillantottam meg. Taehyung átvedlett a melegítőjéből és egy fekete ingben és világos farmerben ácsorgott nekem háttal a pultnál. Idegesített, hogy megint nem néz a szemembe, amikor meglátom, ezért mellé lépve a hátsójára csúsztattam a tenyerem. Korábban is csináltam már ilyet, hogy felizgassam vagy valami olyasmi, de most egy igazi jó segget tapintottam.

  -Mikor kerekedtél így ki?-morogtam a fülébe, mire felém fordult. Most vettem észre, hogy a felsője 2 gombja nyitva van, így ráláthatok a lágy vonalú kulcscsontjára. Nem válaszolt semmit, csak belekortyolt a poharába. Idegesített, hogy nem érdeklem, hogy nem reagál, hogy már nem fél tőlem.-Azt hiszed nagyfiú vagy?-tettem be mindkét tenyerem az inge alá, hogy érezzem a bársonyos, meztelen bőrének az érintését. Megrökönyödve, szinte már lenézően figyelte az akciómat, de nem csinált semmit. Hagyta a kezemnek, hogy feltérképezze a tökéletesen kidolgozott felsőtestét. Amikor látszólag megunt nemes egyszerűséggel a vállamnál fogva odébb tolt és ellépett mellettem, mintha indulna. Viszont én nem akartam ennyiben hagyni, szóval a karomat a derekára fonva nem engedtem tovább, majd egy puszit nyomtam a nyakára, meg mégegyet, aztán megszívtam az érzékeny bőrt.

  Fiúval még életemben nem csináltam ilyet és nem is értettem, hogy az alkohol miért ezt az oldalamat hozza ki belőlem. Főleg miért pont Taehyunggal, de ennyi nem volt elég: többet akartam a srácból. Apró harapásokkal kezdtem tarkítani a nyakát, amire már muszáj volt reagálnia. Amit meg is tett, azaz aprót lökve rajtam a konyhapulnak nyomott, a karjait pedig a két oldalamon támasztotta. Az ing anyagán így mégjobban kidomborultak az izomkötegei. A szeméből még mindig nyugodtság sugárzott, mint akit nem érdekel mit csináltam az előbb.

  -Játszani akarsz, Cica?-vonta fel a szemöldökét végigmérve a tátott számat, ami olyan 20 centire volt az övétől. Idegesített, hogy még mindig nem izgatom, az a hulla hidegség, amit árasztott. Hogy egyáltalán nem vesz komolyan. Hogy már nem én vagyok az erősebb. Nem játszani akartam. Meg akartam alázni, úgy mint régen, fogalmam sincs miért. Azt akartam, hogy újra féljen tőlem, remegjen, ha közelítek hozzá, vergődjön az érintésemtől. Nem válaszoltam csak tartottam a szemkontaktust, ami egy harmatgyenge próbálkozás volt a figyelme megőrzésére, mert 5 másodperc múlva megfordult és vissza se nézve otthagyott a konyhában merev részegen, remegő gyomorral, fülig vörösödve.

  Egy fiú feküdt a földön. "Taehyung."hasított belém a felismerés. Biztos volta benne, pedig nem láttam az arcát, csak a szaporán emelkedő mellkasát. Körülötte vértócsa. A helyszín ismerős: a suli melletti utcában vagyunk, ahol a kisebbik Kimet szoktuk verni, ha szemtelenkedik, vagy simán stresszesek vagyunk. Valószínűleg megint kapott, de Nam, Jimin és Hobi hiányoznak mellőlem. Csak én vagyok meg ő. Kiráz a hideg és remeg a gyomrom. Valaki áll mögöttem. Megérinti a vállam. Megérinti a derekam. "Taehyung." újra. Nem is látom, de tudom, hogy ő az. Visszapillantok a földre, ahol még mindig összeverve fekszik. Lehetetlen lett volna felállnia ennyi idő alatt, plusz rohadt sokat kapott szinte biztos, hogy tőlem. "Miért bántottam?" Fogalmam sem volt, annyia emlékeztem, hogy felidegesített. Megmozdult. De amikor felémfordult volna eltűnt. Újra ott állt mögöttem. A derekamat ölelte át és nekiállt szívni a nyakam. Most egyáltalán nem fájt. Érdekes... Szembefordított magával. A szemében gyűlölet izzott.
  -Játszani akarsz?-kérdezte. Remegve megráztam a fejem, de nem érdekelte.-Akkor játszunk. Azt akarod, hogy fájjon?-lépet közlebb, mire azonnal elhátráltam, de a lábam beleakadt valamibe és rázuhantam egy matracra. Oda is követett. Ráült a csípőmre.-Ne feledd: csak miattad van ez.-emelte ütésre az öklét...

  Mielőtt lesújtott volna felriadtam. A nyitott ablakon besurranó hűvös szellő ellenére patakokban folyt rólam az izzadtság.

  "Mi a fasz? Mi a fasz? Mi a fasz?"ismételtem folyamatosan magamban, mint valami imát."Miért álmodok Taehyunggal? Főleg ilyet?"

  Namjoon a piától kiütve még mindig az igazak álmát aludta a saját ágyán kiterülve. Mivel nem akartam felébreszteni nagyon halkan kinyitottam az ajtót, aztán kislisszoltam a sötétbe borult folyosóra. Eredetileg csak egy pohár vizet akartam keresni, de mivel a fejem majd' szétrepedt a hasogató migréntől valószínűleg aspirint is kell valahonnam kerítenem.

  A gyógyszeresdoboz hamar meglett, ugyanis a legalapvetőbb helyen volt: a lenti fürdőszoba kisszerkényében. Épp a konyhapulnak dőlve olvasgattam a javallatokat, hogy mennyit vegyek be, amikor meghallottam a bejárati ajtó nyitódását. Nem vagyok szívbajos, szóval nem gondoltam rögtön démonokra, vagy betörőkre, de azért a vágódeszkát elszántan szorongattam felkészülve minden veszedelemre. Ami nem volt más, mint Taehyung.